Bárhogy is túrjuk a Facebook oldalait, a fórumokat vagy a GYIK-okat, csak nagyon kevés (és sokszor megbízhatatlan) infót fogunk kapni arról, hogy valójában mit is művel a Facebook az adatainkkal? Ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk: „ugyan már… semmit…” A Facebook értéke az óriási, regisztrált felhasználótábor és ezen felhasználók adatai. Az adatok nélkül ez a felhasználói bázis csak egy százmilliós névtelen massza lenne, ami semmire sem jó. A Facebook azonban a világ egyik „legdrágább” cége, repkednek a számillió dolláros tőkeinjekciók és bevételek - , a Facebook értéke bizony a mi adatainkra épül. 

Jonh Kerry szenátor (kommunikációs felügyelőbizottság) is úgy érezte, hogy a Facebook (és vele együtt sok internetes cég) nem nyújt kielégítő tájékoztatást a felhasználóinak arról, hogy mi is fog történni adataikkal, Mennyi ideig tárolják őket? Mi történik velük, ha mi kilépünk a rendszerből? Pontosan ezért fog beterjeszteni egy javaslatot a kongresszus és a fogyasztóvédelmi felügyelet (FTC - The Federal Trade Commission) elé, várhatóan még idén nyáron. Addig is, amíg ez megtörténik, nézzünk mi is utána pár dolognak, jelen esetben a Facebookkal kapcsolatban. Mit is művelnek az adatainkkal?

Sokan tiltakoznak...

A Facebook több mint hatszázmillió felhasználóval rendelkezik, sőt gyakorlatilag az internet leglátogatottabb oldaláról van szó – az oldal alapításának és felemelkedésének történetét már megírtuk ebben az összefoglalóban.

Megpiszkálva a webet, rengeteg érdekes tényt és adatot találhatunk a legnagyobb közösségi oldalról (ezeket maga az FB is előszeretettel teszi közzé), a személyes adatok felhasználását és tárolását illetően azonban már nem ilyen rózsás a helyzet. A „privacy policy”, amit minden felhasználó elfogad, amikor csatlakozik a hálózathoz, úgy változtatja tartalmát akár egy szappanopera (évente többször is belepiszkálnak az FB jogtudorai), az egyetlen, amit megtudhatunk belőle, hogy személyes adatainkat „biztonságosan és titkosítva” (safe and secure) kezelik.

Ettől függetlenül már a múltban is sok kérdéses megmozdulása volt a cégnek: 2007 novemberében például negyvennégy e-commerce oldallal közösen elindították az ún. „beacon” szolgáltatást, a felhasználók megkérdezése (vagy különösebb tesztelés) nélkül. A dolog eredménye az lett, hogy ha valaki FB-tag volt, akkor vásárlásai (pl. az Amazonon) automatikusan megjelentek a Facebook hírfolyamában. Mondanunk sem kell, milyen „örömmel” vette észre sok felhasználó, amikor összes barátja értesült arról, hogy ő éppen tegnap vette meg az „erekciós problémák kezelése” c. könyvet az Amazonon…

Zuckerberg profilját is feltörték már...

A beacon óriási felzúdulást váltott ki, több mint ötvenezer felhasználó csatlakozott a petícióhoz, amely a szolgáltatás leállítását követelte.  Egy NYT interjúban maga a cég is elismerte, hogy a szolgáltatás bevezetése nem volt zökkenőmentes…  2007 decemberében maga az alapító, Zuckerberg is bocsánatot kért a beacon miatt. Késő bánat…

A történetnek azonban nem lett vége: 2008 augusztusában egy felhasználó, Sean Lane pert indított a cég ellen, mivel a már említett beacon szolgáltatás elrontotta a feleségének szánt karácsonyi meglepetést. Sean egy gyémántgyűrűvel akarta meglepni az asszonyt, az FB remek szolgáltatása miatt azonban az Overstock.com-on vásárolt termék, annak ára és képe, valamint a vásárlás időpontja is megjelent a „friends news feed”-ben a Facebookon. És mindezt természetesen a felesége is látta. 2009-ben a Facebook megszüntette a beacon szolgáltatást.

2009 decemberében az oldal megváltoztatja a profilok megtekintésével kapcsolatos hozzáférési módokat: mostantól (hacsak nem jelöljük be, hogy ne így történjen) bárki megnézheti a felhasználók adatlapjait (előtte csak a barátok/ismerősök tehették ezt meg).

Zuckerberg - ismertetőjele a strandpapucs, és pármilliárd dollár

2010 májusában a Wall Street Journal oknyomozója kideríti, hogy a Facebook megadja a hirdetésekre kattintó felhasználók adatait (beleértve az internetezési szokásokat és ismeretségi kört is) a hirdetők számára.  Az oknyomozó riport folytatódik, 2010 októberére már azt is kiderítik, hogy a Facebook nemcsak az adatokat, hanem a felhasználó és barátai nevét (igazi nevét, nem a login nevet) is kiadta a hirdetőknek.

2011. január 14-én, mindenféle különösebb hírverés nélkül, a Facebook lehetővé teszi, hogy a szokásos adatokon felül, a külső felületek (Facebookon kívüli weboldalak és azokba ágyazott elemek) hozzáférjenek a felhasználók telefonszámaihoz és levelezési címeihez is.  Ez annyira rossz ötletnek bizonyult, hogy alig négy nap múlva meg is szüntette a dolgot a Facebook, arra hivatkozva, hogy „ez további átgondolást igényel”. 

Kilépni nem egyszerű... Nem ereszt a rendszer?

Még érdekesebb azonban, hogy mi történik adatainkkal és kapcsolati hálónk „térképével”, miután kitöröljük magunkat a Facebookról? (Mellesleg ez a törlés nem is olyan egyszerű…) Nos, a cég nem igazán közöl információkat ezzel kapcsolatban. Annyi biztos, hogy a törlés után még hat hónapig ugyanúgy megmaradnak adataink a backup-szervereken… Hogy hat hónap után mi történik, az már rejtély. A Facebooknak igazán nem kerül semmibe tovább tárolni az adatainkat (van tárhelyük bőven…), valamint a „privacy policyban” nincs kitétel arra vonatkozóan, hogy a cégnek törölnie kellene adatainkat, ha kilépünk. Letörlik? Megmarad? Lehet találgatni… Illetve szavazni!