Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában – írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.

A kiadvány számára írt cikkükben Valerij és Tatyana Glazko professzorok – mindketten a mezőgazdasági tudományok doktorai – leszögezték, hogy legnagyobb csodálkozásukra nem sikerült genetikai mutánsokra bukkanniuk Csernobil körzetében a kutatásaik során, amikor azt vizsgálták, mely génekben és milyen mennyiségben alakulnak ki mutációk a katasztrófa okozta ionizáló sugárzás nyomán. Szerintük paradoxonként hathat, hogy miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb.

Vaddisznók egy Csernobilhoz közeli erdőben.

AP

A két kutató különböző állatfajokat vizsgált a 30 kilométeres zónán belül, de nem talált közöttük mutáns egyedeket. Mint cikkükben rámutattak, a természet „bölcsen jár el”, mivel a mutánsok meg sem születhetnek, hiszen a hibás sejtek már a kialakulásuk során kirostálódnak az élő szervezetek génkészletének állapotát ellenőrző bonyolult mechanizmusoknak köszönhetően. Például a besugárzott egerek esetében megnő az embrióelhalás, de ez még az embrió méhbe való beágyazódás előtt bekövetkezik – írták.

Az állatok egymás utáni generációiban bekövetkező örökletes változásokat vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a megnövekedett sugárzás hatására például csökkent a szarvasmarhák termékenysége, és módosult populációjuk genetikai struktúrája. Ugyanakkor – mutattak rá – a gyenge szaporodási képesség inkább jellemezte a krónikus sugárterhelés mellett világra jött állatokat, mintsem azokat, amelyek ivarérett állapotban kerültek sugárfertőzött környezetbe. A genetikai szerkezet változásai, fajtától függően, jól nyomon követhetők voltak a tiltott övezetben született szarvasmarha-generációkban – írták az ukrán kutatók.