Nem vádolhatjuk a japán hatóságokat és a reaktorüzemeltetőket túlzott nyíltsággal a fukusimai atomerőmű katasztrófája után. Igaz, pontosan még a szakértők sem tudják, mi történt a márciusi földrengés, majd a rákövetkező cunami után a japán atomerőműben. Más kérdés, hogy a viszonylag egyszerűbb, a külső környezetre vonatkozó mérési adatokról is egymásnak ellentmondó hírek érkeztek az elmúlt hónapokban, így teljes bizonyossággal semmit sem állíthatunk a Japánban történtekről.

Az elmúlt héten a Tepco (Tokyo Electric Power Company), a fukusimai atomerőmű üzemeltetője újabb érthetetlen és bonyolult közleményében megint egy váratlan beismerést tett - a Scientific American amerikai tudományos szaklap értelmezése szerint. A Tepco közleményében ugyan nehéz eligazodni, de az amerikai forrás szerint immár a japánok elismerték: teljes és nem csupán részleges reaktorolvadás következett be a fukusimai egyes blokkban. Mindez azt jelenti, hogy a leginkább radioaktív központi mag alighanem átégette az úgynevezett „konténment”-et, azaz az egyes reaktort övező burkot. (Az sem kizárt, hogy ugyanez történt a másik két sérült reaktorban is.)

AP

Ez tehát minden eddigi híradásnál súlyosabb balesetet jelent Japánban, amelyet már így is az 1986-os csernobili eseményekhez hasonló fokozatúnak minősítettek. És valószínűleg ezzel magyarázható, hogy több ezer tonna radioaktív víz gyülemlett fel az egyes reaktor alapjainál. (Az itt és a többi reaktorban lévő súlyosan szennyezett, radioaktív víz sorsa aztán tényleg bizonytalan: nem tudni pontosan, hogy a hatóságok ténykedése nyomán, azaz a mentési munkálatok során vagy esetleg más, újabb csőtörések, szivárgások miatt mennyi víz került a tengerbe Fukusima környékén.)

Nem a cunami okozta a reaktor leolvadását?

A német Die Zeit azt elemzi a friss japán bejelentések nyomán, hogy a fukusimai erőműben nem is a bajok fő forrásaként megnevezett cunami okozta a legnagyobb pusztítást; a földrengés ugyanis önmagában is elég volt ahhoz, hogy az 1-es blokk reaktora leolvadjon. A földmozgás miatt feltehetően már cunami nélkül lecsökkent a vízszint a reaktorban – alighanem a hűtőrendszer csöveinek eltörése, a víz elszivárgása miatt -, márpedig az így „szabadon” maradt nukleáris hasadóanyagban beindult az ellenőrizetlen láncreakció. Így aztán mintegy 16 óra alatt - a Die Zeit szerint - 68 tonna magas radioaktivitású reaktormag-üzemanyag olvadt le. A földrengés után öt órával, tehát már március 11-én 14 óra 46 perckor – japán idő szerint – cseppfolyósodni kezdett a nukleáris anyag az 1-es blokkban. A hőmérséklet pedig megközelítette a 3000 fokot. Vagyis nem a cunami, hanem a földrengés tette tönkre a reaktormagot, amelyből a hűtővíz elfolyt.

Így törtek be a cunami hullámai az erőműbe

AP Photo

Eddig az atomerőmű üzemeltetője, a Tepco és a japán hatóságok abból indultak ki, hogy a 9-es erősségű földrengést kibírta a Fukusima-1, és csak a cunami után eszkalálódott a helyzet. Ám most már kiderült, hogy maga a rengés is elég volt az atomkatasztrófa beindulásához. Mindez az atomerőmű újabb tervezési problémájára irányítja rá a figyelmet, illetve arra, hogy a japán hatóságok és az atomerőmű üzemeltetője által kiadott eddigi információk nem bizonyultak megbízhatónak.

De nemcsak az eddigi hírek megcáfolása okoz problémát Fukusimában: továbbra sem sikerült ugyanis teljesen lehűteni a reaktort. Bár radioaktív anyagok nagyarányú szivárgása már nem várható, nem teljesen megnyugtató a helyzet a Csendes-óceán partján lévő erőműben. Nem meglepő, hogy Kan Naoto japán miniszterelnök a napokban bejelentette: „Legalább fél évbe telik, amíg a szakemberek teljes ellenőrzésük alá vonják a megrongálódott fukusimai atomerőműben zajló folyamatokat.”

Kérdéses amúgy az is, mi lesz a reaktorok alján felgyülemlett, erősen sugárzó vízzel, amelyet talán tankhajóba fognak pumpálni, és remélhetőleg nem eresztik az óceánba, ahogy ezt tették eddig. A japánok eljárása ugyanis komoly aggodalmat keltett a környező államokban: a hétvégén Japánban járt a kínai miniszterelnök, a dél-koreai államfővel együtt. Bár együttérzésüket fejezték ki a földrengés és a cunami áldozatainak, de nem hagyták szó nélkül a japán katasztrófa-elhárítók tevékenységét. Kína erősen bírálta azokat az intézkedéseket, amelyeket Tokió tett a márciusi földrengés után. Különösen azt, hogy a reaktorrobbanás elkerülésére sugárszennyezett vizet bocsátottak az óceánba. Ugyanakkor vasárnapi tárgyalásaikon Japán, Kína és Dél-Korea továbbra is megerősítették, hogy atomenergiára szükségük van energiaellátásuk biztosításához.

Nemzetközi ellenőrök Japánban

MTI/EPA/Tepco

A nemzetközi közösség is aggódik a Japánban történtek miatt. Vasárnap indult útnak Bécsből a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy szakértői csoportja, hogy megvizsgálja a Fukusima-1 atomerőmű állapotát, illetve környezetét. Jim Lyons, aki a nukleáris létesítmények biztonságával foglalkozó osztályt vezeti a NAÜ-nél, elmondta, hogy a szakértők pontos úti programja még nincs kész, "még javában folynak a tárgyalások arról, hova mehetünk el. Főleg Tokióban leszünk, de gondolom, megpróbálunk majd ellátogatni a helyszínre (az erőműhöz) is".

Mindebből jól látszik: a japánok nem szívesen engedik a szakértőket az erőmű közelébe. A kárelhárítás nem olcsó dolog: Japánban több mint 180 milliárd dollárba kerülhet a kormánynak az újjáépítés a cunami, a földrengés és a nukleáris katasztrófa után. (A legoptimistább becslések is 120 milliárd dolláros kárösszegről szólnak.) Óriási, 1250 milliárd jenes, majdnem 2900 milliárd forintos veszteség érte az atomerőműveket üzemeltető Tepcót is. A fukusimai kármentés ezermilliárd jenjébe került a vállalatnak, amelynek elnöke, Simizu Maszataka vállalta a felelősséget, és le is mondott.