Eredményeik szerint Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható. Az ETH Zürich és az amerikai Boulderben lévő Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) klímakutatói által az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedését szimuláló modellek meglehetősen pesszimisták, ám megvalósulásuk egyáltalán nem lehetetlen. Elsősorban arra szolgálnak, hogy megvizsgálják, a mai szimulációs programok vajon extrém helyzetekben is alkalmazhatóak-e.

"Tanulmányunk azt a jövőt vizsgálja, amelyben a fosszilis tüzelőanyagokat mindenféle korlátozás nélkül használjuk. Ebben az esetben semmi nem fékezné meg a globális felmelegedést, ami így sokkal magasabb méreteket öltene, mint az eddig a klímatanács által vizsgált modellek szerint" - fejtette ki a vizsgálatot vezető Ben Sanderson. Az első, CurrentMix elnevezésű modell azt vizsgálja, mi történik, ha a fosszilis tüzelőanyagokat a mainak megfelelő mértékben használja az emberiség, a Föld népessége pedig 2100-ig a mai hétmilliárdról tizenegymilliárdra növekszik. 

A második modell, az AllCoal feltételezése szerint a népesség száma tizenötmilliárdra nő, ezzel egy időben pedig nő a szén iránti igény is. A szén az a tüzelőanyag, amelynek égetésével energiaegységenként a legtöbb szén-dioxid jut a légkörbe. A kutatók számításai szerint e feltételek mellett az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet több mint tizenkét Celsius-fokkal emelkedne, és elolvasztaná a jégsapkát. Az AllCoal megvalósulásával 2070-re teljesen jégmentessé válna az Északi-sark 

Drámaian megemelkedne a tengerszint is. Észak-Európában átlagon felüli módon növekedne meg a hőmérséklet: a szakértők számításai szerint Skandináviában a nyári maximum értékek 2100-re akár 6-7 Celsius fokkal is magasabban lehetnek, mint ma. A csapadék mennyisége is területenként változna: az AllCoal modell szerint például Dél-Európában, Közép-Amerikában és Dél-Ausztráliában 30-80 százalékkal kevesebb eső esik majd. Ezzel szemben az Északi-sarkvidéken, a Déli-sarkvidéken, Észak-Kanadában és Szibériában 50-200 százalékkal több csapadék hullhat, mint ma. A tudósok tanulmányukat az Environmental Research Letters című szaklapban mutatták be.