A bolygó erdős területei - a sarkvidéktől a mérsékelt égövön át a trópusokig - évente 2,4 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el, az erdőirtás ezzel szemben 2,9 milliárd tonna károsanyag-kibocsátással jár. A közel hárommilliárd tonna a fosszilis energiahordozók égetéséből keletkező kibocsátás 26 százalékát adja - olvasható a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

Kutatók 1990 és 2007 közötti adatokat vettek alapul számításaikhoz, szakemberek egy nemzetközi csoportja két éven át elemezte az éghajlat felmelegedését az erdők és az erdőirtás fényében. Tanulmányuk első ízben világít rá arra, hogy a trópusi erdőirtással járó szén-dioxid-kibocsátást ellensúlyozzák az úgynevezett primer erdők, vagyis az érintetlen ősi erdők, így a "karbonmérleg" szinte nullát mutat. Azt is kimutatták, hogy az erdőkivágásból származó szén-dioxid-kibocsátást terjeszkedésükkel és a káros anyagot elnyelve kompenzálják a szekunder erdők, azaz a természetes állapotokhoz közel álló erdők azokon a területeken, ahol felhagytak a földműveléssel.

Az erdők nemcsak fontos szénforrások, de nagy szorgalommal nyelik el az emberi tevékenység keltette szén-dioxidot. Világos, hogy egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az éghajlat védelmét szolgáló stratégiában - világított rá Pep Canadell, az egyik kutató. "Jobban kell bánni" az erdőkkel, be kell mutatni, milyen haszonnal jár, ha csökken az erdőirtás mértéke - fogalmaztak a kutatók. Kiemelték a REDD néven ismert akciótervet, amely anyagi forrásokhoz juttatná a fejlődő országokat erdőterületeik megőrzéséért cserébe.