Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája, amely a két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja. 2007. szeptember 27-én indult a Kennedy Űrközpontból, és ez év júliusában állt a Vesta körüli pályára.

Egy éven át kering az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amely a Mars és a Jupiter között lévő úgynevezett kisbolygóöv második legnagyobb objektuma, majd a Ceres felé veszi az útját. Mire két és fél év múlva, 2015 februárjában eléri az aszteroidaöv legnagyobb égitestjét, a Cerest, már 4,83 milliárd kilométert tudhat maga mögött. 

A 466 millió dolláros (105 milliárd forintos) projekt a Naprendszerünk keletkezésének titkait hivatott kutatni, mivel a kisbolygóöv objektumai 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a Földdel és a többi bolygóval egy időben alakultak ki. A feltételezések szerint a Vesta abból a porból és gáztömegből képződött, amely 4,65 milliárd éve a Nap születése után maradt vissza. 

Vesta

nasa.gov

A Dawn spirális pályán haladva egyre közelebb kerül a Vesta felszínéhez, miközben folyamatosan "szkenneli" a felszínét. Augusztus közepén az űrszonda feltérképezte a kisbolygó "napos" oldalát a látható és az infravörös fény tartományában. A következő hónapokban ugyanezekről a területekről különböző felbontású felvételeket készít. Kamerája hét színszűrővel van ellátva, amelynek köszönhetően feltérképezik a felszín domborzati viszonyait - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. 

Az űrszonda felvételei egy hatalmas hegycsúcsot mutatnak a kisbolygó déli féltekéjén. "A képződmény majdnem akkora, mint Naprendszerünk legmagasabb ismert hegye, a 27 kilométeres Olympus Mons (Olympus-hegy) a Marson. A déli sarki hegy jóval magasabb, mint Mauna Loa, Hawaii déli felén álló pajzsvulkán, amely a víz alatti részével együtt 9 kilométer magas. A képződmény majdnem háromszor akkora, mint a 8848 méteres Mount Everest" - hangsúlyozta Christopher Russel, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzora, a Dawn-misszió vezető tudósa.

Az űrszonda felvételein az is látszik, hogy a Vesta felülete jóval rücskösebb, mint korábban feltételezték, és az északi féltekét jóval több kráter pettyezi, mint a délit. Az előzetes számítások szerint a déli félteke bizonyos régiói mindössze 1-2 milliárd évesek, vagyis lényegesen fiatalabbak, mint az északi térség. A Dawn első eredményeit a franciaországi Európai Bolygókutatási Kongresszuson ismertették a NASA tudósai.