A fekete levélfoltosodás (Mycosphaerella Fijiensis) elnevezésű betegség a fotoszintézis folyamatát befolyásolja és korai érést eredményez, illetve hatással lehet a banán minőségére, méretére és a termés mennyiségére. A Molecular Ecology Journal című folyóiratban közölt tanulmány szerint jelenleg ez a legjelentősebb és legpusztítóbb banánbetegség az egész világon. "Először csak apró foltokkal kezdődik, aztán átterjed a levelekre, és végül az egész növényt elpusztíthatja" - mondta Stephanie Robert, a tanulmány egyik szerzője. 

Genetikai markerek révén a kutatók 37 különböző országból származó 735 banánlevélen azonosították a fekete foltosodást, és genetikai hasonlóságokat állapítottak meg. A betegség eredetét a korábbi hipotézisek is Délkelet-Ázsiába helyezték. A kórokozó gombafajról a Fidzsi-szigeteken készült először feljegyzés 1963-ban, ennek ellenére kezdetben úgy vélték, hogy a betegség pontos származási helye Pápua-Új-Guinea, vagy a Salamon-szigetek. 

A mostani tanulmány szerint azonban az egész délkelet-ázsiai régió "ludas lehet a dologban", beleértve Malajziát, a Fülöp-szigeteket, Indonéziát, és Pápua Új-Guineát. A terület elképesztően gazdag a vadon termő édes-, illetve főzőbanánokban, és a fajok háziasítása már évezredekkel ezelőtt megkezdődött. A gazdanövény pontos lelőhelyének meghatározásához azonban a vadon élő és a termesztett banánok további összehasonlító vizsgálatára van szükség. 

A gomba spórák maguktól alig néhány méterre képesek eljutni, és nagyon érzékenyek az ibolyántúli sugarakra. A széllel viszont több száz kilométeres távokat is megtesznek. Roberts szerint azonban ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a betegség miként végzett ilyen méretű globális pusztító hadjáratot. "Nem hiszem, hogy a korokozó ilyen messze eljutott volna emberi közreműködés nélkül" - idézte a kutatót a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala.