A Sony Xperia Z1 Compactot azért szerettük, mert végre kompakt formában hozta ugyanazt a tudást, mint a gyártó korábban érkezett Xperia Z1 csúcsmodellje. A mostani teszt tárgyát képező HTC Desire 816 ezzel ellentétben vélhetően azzal gyűjt majd igen komoly rajongói tábort magának, hogy az átlagnál jelentősen nagyobb méretű érintőkijelzője ellenére ára egészen vállalható szinten marad.

Nagy, de nem batár

A HTC eddigi legnagyobb okostelefonja a tavaly kiadott óriási, nehéz és vastag One Max volt. Jelen tesztalanyunk, az alacsonyabb kategóriában versenyző Desire 816 szerencsére nem olyan gigantikus, mint a One Max, 165 grammos tömege pedig teljesen barátinak mondható, mint ahogy a mindössze 8 milliméteres vastagságra sem lehet egyetlen rossz szavunk sem. A spórolás jegyében alumíniumot sehol sem helyeztek el az új modellen, helyette be kell érnünk fénylő felületű műanyagokkal. A fekete, fehér, vörös, szürke és zöld színben készülő telefon unibody kialakítású, tehát házilagosan nem bontható meg.

A Desire 816 tehát nem kicsi, de hát a phablet kategóriával szemezgetők ezzel vélhetően tisztában vannak, és nincs is nagyon ellenükre. Ergonómiából sajnos nem tudunk ötös érdemjegyet adni, ugyanis a bekapcsológomb a bal oldali él felső szekciójába került, ami jobbkezes használatot feltételezve nem túl szerencsés megoldás. Ugyancsak ezen az oldalon található a hangerőállító gombpár, az ellentétes oldal pedig egy méretes kihajtható ajtóval szolgál. E mögött rejtőzik a kiviteltől függően egy vagy két nanoSIM-slot (nem micro!), illetve a microSD bővítőhely. Felül tudjuk csatlakoztatni a 3,5 milliméteres fülesünket, alul pedig a jobb alsó sarok közelében ott az elmaradhatatlan microUSB-port.

A középkategória legjava

A legerősebb chipsetek helyett ezúttal be kell érnünk a Qualcomm egyszerűbb Snapdragon 400-as chipkészletével, de ez egyáltalán nem rosszat jelent: a négy darab Cortex-A7-es processzormag 1,6 GHz-es órajelen ketyeg. Melléjük egy Adreno 305 grafikus gyorsító, illetve a szintén nem rossznak mondható 1,5 GB RAM került a telefonba. Ezekkel a paraméterekkel már-már a csúcskategória határát súrolja a mobil, de ami ennél is fontosabb: tesztelésünk alatt a hétköznapi használat során nem éreztük lassúnak a készüléket. Az integrált flashmemória 8 GB kapacitású, melyből alaphelyzetben 4,8 GB szabad, de persze a microSD memóriakártyás bővítési lehetőség adott.

A tesztelés ideje alatt remek dolognak találtuk, hogy a dupla hangszórós és elképesztő hangminőségű BoomSound sztereó rendszert a Desire 816-ba is betette a tajvani gyártó.

Kijelző

Ha Samsung Galaxy Note II már járt a kezünkben, akkor a HTC Desire 816 kijelzőjéről is lehet némi elképzelésünk, ugyanis mindkét mobilban 5,5 colos képátlójú és 1280x720 pixeles felbontású érintőkijelző található (Note: AMOLED, Desire: LCD). Persze, hogy jobb lenne egy pixelekben gazdag Full HD panel, mindenesetre elmondható, hogy ezzel a 267 ppi-s pixelsűrűségű panellel sincsenek gondok. A betekintési szögek rendben vannak, de a fényerő azért lehetne valamivel nagyobb.

A betűméret öt fokozatban állítható, betűstílusból kettőt kapunk, a térközök nélküli virtuális QWERTY-billentyűzet pedig hatalmas gombokkal könnyíti meg a szövegbevitelt. A képernyő alatti műanyagon nincsenek érintőgombok, azok ugyanis virtuális gombként a kijelző alsó sorába kerültek. A notifikációs LED a kijelző feletti fekete kávában van elrejtve.

Sense-ációs

Nem is lehet kérdéses, hogy Androidból a legújabbat, vagyis a 4.4.2-es KitKatet kapjuk a pénzünkért, és az is pozitívum, hogy lényegében ugyanaz a Sense 6.0 fut a Desire 816-on, mint a One (M8) csúcsmodellen. Kisebb-nagyobb különbségek persze akadnak, így például kimaradt a lezárt képernyő intelligens felébresztési lehetősége (az inaktív képernyőn más-más irányból végighúzva ujjunkat más-más funkcióval ébred a mobil), de azért az ilyesmi hiányával simán együtt lehet élni.

A fentről lehúzható panelen hatalmas méretű gyorsgombok sorakoznak, a 3x4-es, illetve 4x5-ös ikonos főmenübe pedig az alapképernyő alsó-középső részén lévő virtuális gombra tenyerelve tudunk belépni. Az alkalmazások egyéni, betűrend, illetve telepítési időpont szerinti sorrendben rendezhetők, no és persze mappákba is csoportosíthatjuk őket.

Közösségi fronton természetesen adott a Facebook-, Google+-, Twitter- és YouTube-kliens; a beépített webböngésző korrekt módon végzi a feladatait; az irodai állományokat pedig a teljes értékű Polaris Office 5-tel tudjuk kezelni. Említést érdemel továbbá a zseblámpa, a számológép, a diktafon, a gyerek/autós üzemmód, a sajnos hangszínszabályzó nélküli, de amúgy kiváló zenelejátszó, az RDS-es FM-rádió, illetve a korrekt videolejátszó. Hasznos extra a "Ne zavarj!" feature, ha felemeljük a telefont, akkor a csengetés hangereje magától csökken, zsebben hangosabban csörög a telefon, lefelé fordítással pedig némítható a bejövő hívások jelzése.

Szelfimánia

Amikor szinte mindenki rá van izgulva a szelfizésre, teljesen logikus, hogy a mobilok frontoldali kamerája egyre nagyobb felbontású lesz. Bár a Huawei Ascend P7-féle 8 megapixeles szintet a Desire 816 elülső kamerája még nem képes megugrani, azért az 5 megapixeles felbontási értéket sem szabad lenézni. A fotófelbontás nem kevesebb, mint 2560x1920 pixel, választhatunk tükrözött üzemmódot, használhatunk időzítőt, videót pedig maximum 1920x1080 pixeles felbontásban rögzíthetünk.

Főállású kamera

A Desire 816 hátoldalába nem UltraPixel kamera került. A hír hallatán vélhetően kevesen estünk letargiába, sőt inkább gyorsan vidám halotti tort szerveztünk az idei HTC One-ban is elsütött 4 megapixeles parasztvakítás elbúcsúztatására. Jelen tesztalanyunkban ugyanaz a 13 megapixeles BSI-CMOS szenzoros kamera található, mint a HTC One Mini 2-ben, és amelynek a minőség teljesen vállalható, sőt!

Az objektív f2,2-es fényerővel bír, a gyújtótávolsága 28 milliméteres, optikai képstabilizátor viszont nincs benne. A főkamera legnagyobb választható felbontása 4224x3136 képpont, a fényérzékenység maximum ISO1600-ig lőhető fel, ezenkívül pedig az állítható erősségű digitális smink, a mosolyrögzítés, a geotagging, a digitális effektusok, és az egyéni beállítások elmentési lehetősége mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Az MP4 formátumba dolgozó videófelvevő közel 20 Mbit/s-os bitrátával bír, sztereó hangsávot rögzít, és vélhetően csak az Ultra HD fetisisztákat szomorítja el azzal, hogy maximális felbontása 1920x1080 pixel. Némi szívfájdalom, hogy hardveres exponálógomb nincs, de ezen egyre kevésbé lepődünk meg.

Aksi, adatátvitel

Nagy test, nagy élvezet, nagy akkumulátor. Vagyis hát csak majdnem, ugyanis a legújabb Dezirébe egy a vártnál sajnos mindenképpen kisebb kapacitású aksi került. Ugyanilyen 2600-as lítium-polimer egység rejtőzik a One (M8)-ban, viszont egy ilyen, nála jelentősen nagyobb phabletbe igazán illett volna egy 3000-3200-as példányt belepasszírozni. Még szerencse, hogy nemcsak az energiatakarékos, hanem az extrém energiatakarékos funkció is adott, vagyis vészhelyzetben azért mindig marad némi mozgásterünk. Wireless fronton nem érheti szó a ház elejét, hiszen adott a villámgyors LTE és HSPA+, a b/g/n szabványú wifi, a DLNA, a Bluetooth 4.0, a GPS-vevő, illetve az opcionális NFC. Infravörös portot viszont keresve sem találunk.

Irány a bolt?

A magát prémium kategóriás gyártóként definiáló HTC örök hibája, hogy túlárazott termékeket forgalmaz, viszont a Desire 816-ot kivételesen sikerült korrekt módon beáraznia. A cikk írásakor hazánkban legolcsóbban mintegy 80-100 ezer forintos kártyafüggetlen áron kapható készülék remek választás lehet azoknak, akik jó áron, nem kisebb vagyonokért szeretnének egy korrekt phabletet vásárolni maguknak. Alternatív megoldásként szóba jöhet egyébként a 6 colos Sony Xperia T2 Ultra, mely hasonló áron nagyobb aksit, de kevesebb RAM-ot kínál.