Véletlenül fedezték fel a feliratokat két hónappal ezelőtt, amikor egy óvoda építése előtt rutin régészeti feltárást végeztek a Jeruzsálem déli részén található Arnona elnevezésű környéken.

Az ásatás eredményeként bukkantak rá a Kr.u. első századra datálható nagyméretű rituális fürdőre – héber nevén mikvére – egy földalatti barlangban. A fürdőrészbe egy mindkét oldalán padokkal kirakott előcsarnok vezetett, az épület mellett a régészek egy szőlőprést is feltártak.

"A mikve falait számos falfestménnyel és felirattal díszítették, amelyeket sárral, korommal és véséssel írtak fel" – olvasható a hatóság közleményében. A feliratokat a második templom időszakára (Kr.e. 530-Kr.u. 70) jellemző módon arámiul, de héber folyóírással rögzítették.

A falakon található szimbólumok között található csónak, pálmafa, különböző növényfajok és feltehetően egy zsidó rituális gyertyatartó, azaz menóra ábrázolása is. A kutatók szerint ezek gyakori elemek voltak az időszak vizuális művészetében.

Royee Greenwald és Alexander Wiegmann, az ásatások vezetői elmondták, hogy a feliratok értelme egyelőre rejtély, feltételezések szerint néhány felirat esetleg személynevekre utalhat.

A tudósok szerint a feltehetően menórát ábrázoló rajz kivételes, hiszen ebben az időben többnyire tartózkodtak a jeruzsálemi templomban található szakrális tárgy ábrázolásától. Hozzátették, hogy a szimbólumokat világi, valamint vallásos, mély spiritualitásról tanúskodó ábrázolásokként is lehet értelmezni.

A régészek szerint a helyszínről eltávolított festmények rendkívül kényesek, és könnyen károsodhatnak, ha levegőnek teszik ki őket. A látványos művészeti emlékeket később nyilvános kiállításon akarják bemutatni, de előbb megőrzésüket szolgáló eljárásoknak vetik alá a régészeti hatóság laboratóriumaiban.