A legtöbben, akik programozással szeretnének foglalkozni, a középiskola után olyan főiskolai, vagy egyetemi helyet keresnek maguknak, ahol magukba szívhatják az ehhez szükséges tudást. Pocsaji Zsolt szerint azonban mindez „nem egy szükséges és elégséges feltétele egy jó programozó születésének, inkább csak egy elég hasznos jó”.

A jelenleg Londonban dolgozó programozó szerint a titok nyitja, hogy a felsőoktatásban eltöltött időt megfelelően használják fel a hallgatók. Bár a diplomához szükséges tanulmányok fontosak, hiszen elégségesek egy erős kezdethez, a lényeg, hogy az ember megtanuljon tanulni, és apránként egészet építeni azokból az információmorzsákból, amik épp a rendelkezésére állnak – osztotta meg tapasztalatait a Tech Inspiráció blogon.

Mint írta, erre ő is a BME-n jött rá, majd amikor 2012 márciusában elkezdett az idio nevű startupnál dolgozni, ennek a szemléletnek a pozitív hatása köszönt vissza. Az első év leforgása alatt olyan projekteken kellett dolgoznia, amelyek megvalósításához sokszor nulla, vagy csak nagyon minimális tudás állt a rendelkezésére. „Ahogy a sztorikból is látszik, az esetek többségében a projektek ezzel a mondattal kezdődtek: 'Hogy a túróba...? Ez meg mi...? Hogyan lehetne...?' Ehhez képest pár hónap alatt elég komoly dolgokat fejlesztettünk.” És hogy milyen projekteket kellett megvalósítaniuk? Arról bővebben a blogon olvashat.

Ha ön is kedvet kapott a programozáshoz, jó hír, hogy otthon is belevághat a kitanulásába:

Nulláról százra, pénz nélkül: hasznos alkalmazások és weboldalak programozni tanuláshoz

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.