Már régóta foglalkoztatja az evolúcióbiológusokat a kérdés, hogy a nők vajon miért nem képesek egy bizonyos életkor felett gyermeket szülni. Korábban már több elmélettel is előálltak különböző kutatócsoportok, ilyen volt például a nagymama-elmélet, amely szerint a nők egy bizonyos kor felett evolúciós okokból adják fel a havi menstruációs ciklusukat és ezzel termékenységüket, mert így jobban tudnak gondoskodni az unokákról, akik amúgy is az ő örökítőanyaguk egynegyedét viszik tovább. De létezett mama-hipotézis is: a menopauzának eszerint is evolúciós oka van, mégpedig az, hogy korábban minden szülés nagy kockázatott jelentett a nő számára, az anyának pedig az újabb gyerek szülése miatt bekövetkező halála végzetes lehetett korábban született gyerekei számára.

Most osztrák kutatók egy újabb elmélettel álltak elő: úgy vélik, hogy a menopauzának a petesejtek korlátozott tartóssága – vagy ha úgy tetszik, szavatossága – a felelős azért, hogy valaki meddig marad termékeny.

A Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány szerint viszonylag egyszerű a magyarázat: a petesejtek már a magzati korban kialakulnak, majd nyugalmi állapotba kerülnek, egészen addig, amíg szükség nem lesz rájuk. Az örökítőanyag-daraboknak, vagyis a kromatidáknak ezen nyugalmi időszak alatt egymáshoz kell tapadniuk, mert csak később, a sejtosztódás során fognak felaprózódni. A ragasztóanyag azonban idővel elöregszik és nem működik kifogástalanul.