Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a hétköznapi életünket is jelentős mértékben érintő probléma: az interneten terjedő álhírek. A 2016-os amerikai elnökválasztás óta fokozott figyelem irányul erre a témára, a Facebook, a Google és a Twitter pedig több lépést is tett annak érdekében, hogy visszaszorítsa a dezinformációt. Úgy tűnik azonban, hogy az eddigi lépések közel sem elegendőek.

Az Európai Unió tisztségviselői a héten egy közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kihangsúlyozták: a platformok még mindig nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a probléma felaszámolására. A küzdelem részeként 2018-ban egy közös javaslatot írtak alá a cégek, amelyben a nagyobb átláthatóság mellett a kamu profilok visszaszorítását is vállalták. Az Európai Bizottság most ezt a munkát értékelte az első, januárt összegző jelentésében.

Mint fogalmaznak, a cégek nem sokat közöltek arról, hogy az új felhasználói irányelvek és a különböző, az álhírek visszaszorítására kifejlesztett eszközök mikor és milyen mértékben értek el sikereket az EU tagállamaiban. Magyarul: kevés információ van arról, mennyire volt eredményes (többek között) a Google, a Facebook és a Twitter munkája. Mindez pedig aggasztja az EU-s döntéshozókat.

Emellett továbbra sem tisztázott, milyen mértékben tudták befolyásolni az amerikai és az uniós államok választását az álhírek és a kamu profilok. A döntéshozók szerint ha a válaszokat továbbra sem kapják meg, könnyen lehet, hogy felül kell vizsgálni a cégek működésének szabályozását.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.