Az Aléria város közelében fekvő római nekropolisz több ezer sírja alatt két méterre bukkantak a régészek egy sziklába vájt kamrára, benne egy csontvázra és kézműves tárgyak tucatjaira. A leletek az edények típusa alapján a Kr. e. 4. századból származnak.

Az ásatás 2018 júniusában kezdődött, először 130 római kori sírt ástak ki az agyagos földből, bennük az eltemetettek maradványai és számos ékszer. A munka közben egy hat méter hosszú folyosóra bukkantak, amely egy sírkamrába vezetett.

Az ismeretlen eredetű etruszk nép Itália középső részén, a mai Toszkána és Lazio területén bukkant fel a bronzkorban, Kr. e. 900 körül, kultúrájukról kevés írásos emlék maradt fenn. Róma térhódításával hanyatlása fokozatos volt, míg az utolsó etruszk városok be nem olvadtak a terjeszkedő birodalomba. A héten bejelentett felfedezés új információkkal szolgálhat az etruszkok korzikai megtelepedéséről.

INRAP / Denis Gliksma

A sírba egy magas rangú elöljárót temettek, mellette etruszk tárgyakhoz nagyon hasonló 15 agyagedényt és bronz darabokat, amelyek egy tükörből származhatnak – mondta el Catherine Pigeade antropológus a helyszínen. "A frissen feltárt sír a hiányzó darab, amely segít összeilleszteni az etruszk temetkezési rítusok részleteit. Megerősíti azt a feltevést is, hogy a Kr. e. 259-es római hódítás előtt Aléria a Tirrén-tenger fontos kikötője volt, ahol etruszk, karthágói és kis-ázsiai görög érdekeltségek találkoztak" – mondta Franck Leandri vezető kurátor.

A sír közelében arany pecsétgyűrűt fedeztek fel, rajta női arc, amely talán Aphroditét ábrázolja.

A kutatók most a csontvázat vizsgálják, melyet a koponyán kívül mindenütt a tönkrement bútorok törmeléke borított. Azt tervezik, törvényszéki orvosszakértő segítségével fejtik meg a titkait.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.