Az angol betűszó a tervezett munka négy fázisát tartalmazza: dokumentálás, értékelés, monitorozás, cselekvés. Lényegében arról van szó, hogy az amúgy is meglévő tudományos adatokat összegyűjtve és elemezve előre jeleznék, mely vírusok vagy más mikrobák válhatnak veszélyessé az emberre. Elvégre a mostani vagy a néhány évvel ezelőtti fertőző koronavírusok sem voltak ismeretlenek, sokáig ott voltak az állatokban, csak nemigen foglalkoztak velük, mielőtt átfertőztek volna az emberre. A szóban forgó előrejelzés nyilván az evolúcióbiológusoknak, az élőlények fejlődését tanulmányozó szakembereknek való feladat.

[A WHO üzeni: ezeket tartsa be, hogy ne kapja el a koronavírust]

Az akadémia Ökológiai Kutatóközpontjában és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében zajló kutatás célja tehát a járványok kezelése helyett a megelőzésük. Molnár Orsolya Rita úgy gondolja, hogy évente 10–20 kórokozó bukkanhat fel, ezek közül néhány érintené közvetlenül Magyarországot. A munkához tartozna egyebek mellett, hogy felmérik a „rezervoárokat“, azokat a terjesztő szervezeteket, amelyek tünetek nélkül hordozzák az emberekre nézve kockázatos mikrobákat. Molnár példája szerint elképzelhető, hogy az eljárás akár a decemberi kínai fertőzések megelőzéséhez is segítséget nyújthatott volna.

Molnár Orsolya Rita

MTA

A biológusok nemcsak a mostani koronavírus-járvány kapcsán gyanúba keveredett emlősökre (például a denevérekre vagy a tobzoskákra) figyelnek, hanem akár a szúnyogokra is. Sőt nem is csak az emberekre veszélyes kórokozók előrejelzését tartják fontosnak, hiszen a sertéspestis friss példája mutatja, hogy máshol is lehet a baj.

[Mihez nem szabad hozzányúlni? Mutatjuk, milyen felületen meddig bírja a koronavírus]

Ha ilyen alapon tudni lehetne, honnan várható a veszély, akkor a védekezés egyik példája lenne, hogy a fertőzni képes állati termékeket nem hozzák forgalomba, vagy – például hőkezeléssel – ártalmatlanná teszik. Ehhez még azt sem kell pontosan tudni, hogy a sok hasonló vírus közül melyik válik veszélyessé, hanem egy szélesebb csoportot távol lehet tartani az emberektől.

Molnár Orsolya Rita evolúcióbiológus szerdán részletesen beszél majd a koronavírusról és a DAMA protokollról a HVG által szervezett, ingyenesen nézhető online előadáson. Mindent, amit tudni érdemes – az eseményre ide kattintva lehet feliratkozni.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.