Gécs Dániel
Gécs Dániel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ritka alkalom, hogy egy játékfejlesztő úgy dönt: az eredeti koncepció helyett végül mégis olyan terméket készít, amilyenre a közönség vágyik. A Torchlight-sorozat legújabb része ennek szellemében készül, és bizonyos részei már most, a megjelenés előtt is játszhatók. Kipróbáltuk.

A kétezres évek előtt megjelent Diablo nem csak azért lett fontos része a játékvilágnak, mert szórakoztató volt: egy teljesen új zsánernek ágyazott meg, amelyből sok kiadó próbál azóta is ötletet meríteni. A sikeresebb kísérletek közé tartozik a Runic Games-féle Torchlight is, amely akkorát ugyan nem szólt, mint a Blizzard portékája, de így is üde színfoltja lett akció-szerepjátékok kategóriájának.

A Torchlighthoz mostanában, közel 8 év szünet után válik elérhetővé újabb, teljes értékű felvonás, amely két okból is érdekes: az egyik, hogy eredetileg ingyen jelent volna meg, de nem olyan formában, ahogy a címet most gondozó Perfect World tervezi. A kaliforniai székhelyű kiadó ugyanis eleve fizetős termékben gondolkodik, amely végeredményben majdnem hasonló lesz, mint amilyen az első két játék is volt. Ez elsősorban a rajongóknak jó hír: a Torchlight eredeti közönsége mindig olyan folytatásra vágyott, amely képes továbbvinni a korábbi részek örökségét.

A kiadó igyekezete, legalábbis a fejlesztés jelenlegi állapotát látva, ebbe az irányba mutat.

Sztori, körítés, világ

A Torchlight harmadik részének egyik nagy előnye, hogy az első két játék ismerete nélkül is elszórakoztat, köszönhetően a végtelenül egyszerű és kiszámítható sztorinak. 100 évvel az elődök cselekménye után járunk, de a lényegen szinte semmi nem változott: van egy földrész (ezt Novastraiának nevezik a játékban), amelyet újra idegen lények próbálnak birtokba venni. Az invázió ellen pedig csak egy maroknyi hős képes dacolni, köztük mi, vagyis az a karakter, amelyet a játék első képernyőjén kiválasztunk.

Mivel szerepjátékkal van dolgunk, többféle személyiség is kínálkozik, akivel végig verhetjük a pályákat: van varázsló, közelharcos, íjász és – nem vicc – amolyan vasutasszerű is, aki egy folyamatosan mozgó szerelvénnyel teszi hidegre az ellenségeit. A pályán ilyenkor sínek bukkannak fel, valamint egy felfegyverzett mozdony, amely pontosan arra halad, amerre mi is.

A jármű pedig lő mindent, ami csak mozog és a vérünket akarja.

Perfect World Entertainment

A játék ezúttal is fejezetekre (act) oszlik, és értelemszerűen a legutolsó tartogatja a legtöbb kihívást, meg persze a finálét. De az odavezető út sem veszélytelen: buja erdőkön, lápokon és dombokon kell átverekednünk magunkat, egyszer goblinok, máskor pedig élőholtak és más, démoni teremtmények között. Az ellenfelek nem egyesével, hanem a Diablóban látottakkal megegyezően, csoportosan támadnak, nem ritkán pedig az átlagosnál erősebb, úgynevezett eliteket is le kell vágni. Ezek azok a számítógép által irányított lények, melyek több életponttal és valamilyen különleges támadással is rendelkeznek. Kihívás tehát bőven akad.

Tápolás, fegyverek, harc

Az akció-RPG-k (ARPG-k) fontos jellemzője, hogy a csatatéren elhullott ellenfelektől holmik szerezhetők, melyekkel egyre erősebb karaktert építhetünk. Ez alatt pedig nem csak a páncélt vagy a sisakot értjük: kard, puska, íj, varázsbot, cipők, vállvért és persze más értékes kiegészítők, például gyűrűk is szerezhetők – ez a Torchlight új világában sincs másképp. A tárgyak gyűjtögetése azonban itt sem pár perces móka: a nagyobb és erősebb ellenfelek esetében mindig esélyünk nyílik a jobb fegyver és ruha megszerzésére, amely így folyamatos újrakezdésre (videojátékos szakszóval farmolásra) sarkallja a játékost.

Perfect World Entertainment

A történet legelején ilyesmire viszont nem igazán nyílik lehetőség, akkor ugyanis a szintezés, és az azáltal megnyitható képességek kitapasztalása köti majd le a figyelmünket. Az új Torchlight minden irányítható kaszt esetében tömérdek varázslatot kínál megszerzésre: a karakterek egyrészt rendelkeznek core (vagyis a személyiségükhöz passzoló, alap) trükkökkel, melyeket további, alternatív bűbájokkal lehet kiegészíteni. A végeredmény nem csak látványos, elég összetetté is válik tőle a játék.

A már kitanult képességeket pedig olyan kombinációban használják a játékosok, ahogy nekik tetszik.

A harcról túl sok újat nem lehet mondani: a legfőbb fegyverünk az egerünk és a billentyűzet számozott gombjai. Utóbbiakkal a karakter varázslatai aktiválhatók, az egér pedig az irányításhoz kell – ahogy ugyanis a Diablóban, itt is folyamatos kattintgatással jelezzük, merre haladjunk. A tájékozódást térkép segíti, amely nem csak azt mutatja meg, hol járunk éppen. Az is látszik rajta, hogy az egyes küldetésekhez hova és milyen messzire kell utaznunk. A már felfedezett tájakra teleport segítségével is visszajuthatunk, ha pedig pihennénk egyet, az előzőleg felépített erődünkben is elüthetjük az időt. A funkció azonban inkább csak kozmetikai jellegű: a legyártott elemeket kiválasztva feldíszíthetjük az otthonunkat.

Olyan mértékű építkezésre tehát nincs lehetőség, mint amilyet a népszerű életszimulátor, a The Sims kínál.

Perfect World Entertainment

Az irány – egyelőre – jó

A Torchlight III valamikor az idei nyár folyamán válik teljes értékű játékká, addig viszont csak az a tartalommennyiség található meg benne, amelyet a fejlesztők eddig a pillanatig legyártottak. A programot persze már most is meg lehet vásárolni, aki pedig megteszi, az a megjelenéskor automatikusan hozzájut. A korai hozzáférés (early access) miatt viszont számolni kell néhány kellemetlenséggel: előfordulhatnak hibák, bebuggolt küldetések és tárgyak, a karakter pedig csak addig él, amíg a Perfect World úgy nem határoz, hogy a program elkészült;

a végleges változatban mindent elölről kell majd kezdeni, beleértve a szintezést és a holmik megszerzését is.

A kiadó viszont mindent elkövet, hogy maradásra (és persze vásárlásra) bírja a rajongókat: a program steames oldalán rendszerint tájékoztatást adnak a munka állapotáról, és bővítik is tesztelhető játékrészeket. Az igyekezet tehát megvan, és a fejlesztés iránya is megfelelőnek mondható: a játék újszerűnek hat, miközben a korábbi részeket meghatározó elemek is megtalálhatók benne. Ez utóbbi ékes példája a rajzfilmszerű (de nem bugyuta) grafika, amely szintén sokat fejlődött. Szerencsére az előnyére.

Néhány hiányosság fölött ugyanakkor nem tudunk szemet hunyni: a küldetések érdemben semmit nem tesznek hozzá a történethez, teljesen súlytalanok. A játék nem helyezi döntések elé a felhasználót, az erődépítés egyelőre pedig inkább csak érdekes funkció, mintsem hasznos, órákat nyújtó kikapcsolódás. A kezdeti szervergondokat a készítők mostanra orvosolták, így szinte (technikai) hiba nélkül lehet indítani a játékot, amely nem mellesleg online, vagyis folyamatos netkapcsolatot igénylő móddal is rendelkezik. A világ ilyenkor kibővül, mivel a többi felhasználó karaktere is megjelenik benne. A játékosbázis nagyságát nehéz megtippelni, de az biztos, hogy a magyarok is érdeklődnek iránta.

Verdikt

A Diablo által meghonosított játékstílust komor és sötét pályák jellemzik, a Torchlight viszont egész más oldalról közelít. Többek szerint pedig pont ez adja a program sava-borsát, és azt a pluszt, amiért érdemes időt tölteni vele. Ezzel mi sem tudunk vitatkozni.

A játékot 10-ből 7 pontra értékeltük. Van még vele munka, de a fejlesztők láthatóan kitartóak. Ez legfőképp az end game, vagyis a végjáték által kínált tartalom miatt fontos, sokan ugyanis ez alapján döntik majd el, pénzt adnak-e a szoftverért.

Többi játéktesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!