A Marson lévő völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki – állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

A friss eredmények megkérdőjelezik azt az uralkodó nézetet, amely szerint a vörös bolygónak egykor meleg, nedves éghajlata volt, bőséges folyékony vízzel, amely a planéta felszínét formálta.

A kutatók több mint 10 ezer marsi völgyet vizsgáltak és összevetették azokat a Földön lévő gleccserek által kivájt mélyedésekkel.

"Az elmúlt 40 évben, vagyis a Mars völgyeinek felfedezése óta, az volt a feltételezés, hogy egykor folyók csörgedeztek a Marson és kimosták ezeket a völgyeket" – írta Anna Grau Galofre, a tanulmány vezetője, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem honlapján. A szakember szerint azonban ezek a felszíni formációk nagyon sokfélék "azt sugallva, hogy nagyon sok folyamat közrejátszott a kialakulásukban".

Cal-Tech CTX / MAXAR / Esri

A kutatók hasonlóságokat találtak néhány marsi völgy és a Kanadai-szigettengerben fekvő Devon-sziget szubglaciális csatornái között. A szigetet "a földi Marsként" is szoktak emlegetni terméketlensége és fagyos környezeti viszonyai miatt.

A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy a marsi völgyek egy részét a jégtakarók alatti olvadt víz vájhatta ki mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, ami összhangban van az éghajlati modellek mutatóival, miszerint a vörös bolygó egykor sokkal hidegebb lehetett.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a völgyhálózat mindössze töredékének mintázata egyezik a felszíni vizek okozta erózió nyomaival, ami éles ellentétben áll a völgyek eredetét illető hagyományos nézettel" – mondta Mark Jellinek, a tanulmány egyik szerzője.

NASA/JPL-Caltech/MSSS

A tanulmány szerint a Mars történetének első egymilliárd évére jellemző éghajlati viszonyok megértése fontos lépés annak meghatározásában, hogy a planéta alkalmas volt-e valaha a földi értelemben vett élet támogatására.

A szakemberek szerint a jeges környezet valójában még kedvező is lehetett az esetleges ősi létformák számára.

"Egy jégtakaró több védelmet és stabilitást nyújthatott az alatta lévő víz számára, valamint mágneses mező hiányában - a vörös bolygónak volt ugyan, de évmilliárdokkal ezelőtt eltűnt -, menedéket jelentetett a napsugárzás ellen" – írták a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.