A Tokiói Egyetem tudósai szimulációs kamrában vizsgálták a vírus levegőben történő terjedését és a maszkok hatékonyságát. A zárt kamrában két bábut helyeztek el, arccal egymás felé, az egyik fejet porlasztóval szerelték fel, hogy a köhögéssel a levegőbe jutó koronavírus-részecskéket tudja utánozni, a másik fej a természetes lélegzést imitálta, és egy gyűjtőkamrája volt a belélegzett vírusok számára.

[Merkely Béla: Van egy újabb jelentős érv az arcmaszk használata mellett]

Az egyik kísérletben a vírust belélegző fejre tettek maszkot. Ebben az esetben a textilmaszk 17 százalékkal, az orvosi maszk pedig 47 százalékkal kevesebb vírust engedett belélegezni. A szorosan rögzített N95-ös maszk, amelyet az egészségügyi dolgozók viselnek, a beszívott vírusok mennyiségét 79 százalékkal csökkentette.

A kutatók megjegyezték, hogy százszázalékos védelmet akkor sem nyújtottak az N95-ös maszkok, ha ragasztószalaggal rögzítették az arcra.

A másik kísérletben a víruskibocsátó fejre tettek maszkot, majd megállapították, hogy a textil és az orvosi maszk is több mint 70 százalékkal csökkentette a másik, maszk nélküli fej által belélegzett vírus mennyiségét.

[Egy tudományos elmélet szerint az arcmaszk viselése még koronavírus-immunitáshoz is vezethet]

Abban a kísérletben pedig, amikor mindkét fél – a víruskibocsátó és a belélegző is – maszkot viselt, ez együttesen még hatékonyabb védelmet jelentett, írták a kutatók szerdán publikált tanulmányukban.

A tudományos világban konszenzus van abban a kérdésben, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ (CDC) októberben felülbírálta korábbi útmutatását, és az új leírás már arra figyelmeztet, hogy a patogén órákig képes a levegőben maradni. Japán kutatók egy másik csoportja egy szuperkomputerrel az igazolta, hogy a levegő páratartalma jelentős hatással lehet a vírusrészecskék levegőben történő szétszóródására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.