Bolygónk forgási sebessége minimális mértékben, de állandóan változik, az utóbbi időben pedig inkább a lassulás volt a jellemző. 2020-ban azonban

váratlanul gyorsulni kezdett a Föld forgása.

A jelenség megértéséhez az úgynevezett atomórák működését kell alapul venni, melyek hihetetlen pontossággal képesek mérni az idő olyan kis szeletkéit is, mint a milliszekundum. A szerkezetek másik előnye, hogy általuk a forgási sebesség is meghatározható.

A hivatalos mérések kezdete (vagyis az atomórák létezése) óta a Föld forgási sebessége csökkenő tendenciát mutatott, ám tavaly, egész pontosan július 19-én ennek ellenkezője történt: ez a nap lett a valaha volt legrövidebb nap. A Phys.org szerint a kérdéses nap pontosan 1,4602 milliszekundummal volt rövidebb a többi 24 órás napnál.

Márpedig ilyesmi csak akkor lehetséges, ha a tengely körüli forgás gyorsul.

A jelenséget számos tényező befolyásolhatja, köztük a Föld–Hold távolság, illetve a hósapkák olvadása, közvetve pedig – noha ezt csupán a tudósok egy része gondolja így – a globális felmelegedés is. Itt érdemes hozzátenni, hogy a sebességbéli változást a mindennapi életben egyáltalán nem érzékelni, ezért pánikra semmi ok, az ember által használt (precízebb) eszközökre, például a műholdakra, viszont kihatással lehet. Ezért is lenne jó, teszik hozzá a terület szakértői, ha e kényes berendezéseket az atomórákhoz igazítva működtetnék.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.