Miért döntöttek a harmadik oltásról?

Bár a döntés végül az összes vakcina esetében engedélyezi a harmadik dózist, a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a kormány nemcsak a delta variáns fenyegetése, hanem a Sinopharm vakcina körül kialakult kételyek, és a 60 év felettieknél kialakult kevesebb (vagy éppen nulla) antitest miatt adta be a derekát és engedélyezte a lépést. Hosszú út vezetett odáig, hetekig tartó lebegtetés után Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere először július 13-án beszélt arról, hogy a kormány lehetőséget ad a harmadik vakcinára, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két nappal később a Kormányinfón is szóba hozta a témát. Ehhez azonban kellett egy kormányülés is, ahol szakértői vélemények alapján döntöttek. Orbán Viktor végül július 16-án, a Kossuth Rádióban jelentette be a hírt.

Mikortól kaphatom meg?

Ez attól is függ, hogy pontosan mikor kapta meg a koronavírus elleni oltás első két dózisát. A harmadik oltások beadása augusztus elsején (vagyis vasárnap) kezdődik, de György István, az országos oltási munkacsoport vezetője szerint már a hét második felétől lehet rá időpontot foglalni a www.eeszt.gov.hu honlapon. (Cikkünk megjelenésekor erre még nem volt lehetőség.) Fontos, hogy hivatalosan csak az kaphatja meg a harmadik oltást, akinek már négy-hat hónap eltelt a második óta, vagyis első körben azok jelentkezhetnek, akik 2021. április 1-éig már be voltak oltva mindkét dózissal. Ők jellemzően egészségügyi dolgozók, idősotthonban élők, 70 év felettiek és a Sinopharmmal oltott idősek. Kivételes esetekben az oltóorvos javaslatára el lehet térni a négy hónapos feltételtől, de hogy mi alapján, az még nem világos.

MTI / Rosta Tibor

Nincs EESZT-hozzáférésem, akkor nem jelentkezhetek?

Dehogynem. Az oltásokra eddig is a lakossági portálra történő bejelentkezés nélkül lehetett időpontot foglalni, ez valószínűleg most sem lesz másképp. Ha nincs internet-hozzáférése, akkor a háziorvosánál is ugyanúgy jelezheti igényét, mint korábban.

Ki fogja beadni az oltást, és hol?

Ez még nem teljesen világos. György István közlése szerint a harmadik dózisra a háziorvosnál, illetve a kórházi oltópontokra is be lehet jelentkezni. Orbán Viktor azt ajánlotta, hogy ott érdemes bejelentkezni, ahol a korábbi oltásokat beadták. Mivel azonban az online időpontfoglalás mindenki számára nyitva lesz – így azoknak, is, akik a háziorvostól kapták meg az első két dózist – ettől valószínűleg el lehet majd térni.

MTI / Rosta Tibor

Lesz elég oltópont?

Nehezen képzelhető el, hogy ne lenne. A kormány már korábban közölte, hogy bármikor tudják bővíteni a kapacitást, bár ehhez egészségügyi dolgozókat is az oltópontokra kell majd rendelni. Hogy a várakozási idő és az időpontfoglalás az első rohamban hogyan fog alakulni, azt egyelőre még csak sejteni lehet.

Szükség van egyáltalán a harmadik oltásra?

Erről megoszlanak a vélemények. Az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint a tudományos adatok „jelenleg nem igazolják” az emlékeztető dózis beadását, ráadásul arra is figyelmeztettek, hogy a világ sok részén még az első dózist sem kapta meg a lakosság. A harmadik oltásokat sokan a delta variáns szélsebes terjedése miatt tartják fontosnak, de az is igaz, hogy az mRNS vakcinák és az AstraZeneca a legújabb tanulmányok szerint védenek a mutáció ellen. A Pfizernek ugyanakkor létezik egy még publikálás előtt álló tanulmánya, mely szerint a harmadik dózistól 5-10-szeresére ugrik az antitestek száma, ezért ők is kérni fogják az amerikai gyógyszerfelügyelettől a vészhelyzeti alkalmazást. Emellett az is valószínű, hogy idővel minden vakcina hatásossága csökken.

Azokban az országokban, ahol már elkezdtek oltani a harmadik dózissal – ilyen Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország – jellemzően veszélyeztetett csoportoknál alkalmazzák, vagy ha az első két dózis után nem alakult ki megfelelő védettség. Orbán Viktor ezzel szemben azzal érvelt, hogy olyan véleményt nem ismernek, ami szerint ártana. „Félni nem kell a harmadik oltástól. És ha nem kell tőle félni, és az emberek biztonságérzetét pedig növeli, ha megkapják, akkor miért zárnánk el őket ettől a lehetőségtől” – tette fel a kérdést. Müller Cecília szerint a harmadik oltás felvételét Magyarországon is elsősorban időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek ajánlják.

Két Pfizert kaptam, akkor tulajdonképpen felesleges elmennem?

Ezt mindenki maga dönti el, a lehetőség nyitva áll. Ha valaki bizonytalan, érdemes megkérdezni az oltóorvost, vagy a háziorvost. Az biztos, hogy magyar járványszakértők pár nappal ezelőtti közleményükben azt írták: a jelenlegi járványhelyzetben nem prioritás, hogy mindenkinek beadják a harmadik oltást, először a 60 éven felüli, Sinopharm vakcinát kapottakat kéne újraoltani, és persze azokat, akik még egyetlen dózist sem kaptak meg.

MTI / Rosta Tibor

Én mondhatom meg, hogy milyen oltást kapjak harmadiknak?

Nem teljesen. A páciensek ugyan kérhetik, hogy milyen vakcinát szeretnének kapni, de a végső szót minden esetben az oltóorvos mondja ki. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlása szerint aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-vakcinát kaphat emlékeztetőül és fordítva. Erőteljesebb immunválaszt várnak ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak.

Az RTL Híradó megszerezte Müller háziorvosoknak és kórházaknak írt levelét, ebben külön táblázat tartalmazza, hogy mely vakcina, melyik oltóanyaggal kombinálható. Eszerint:

• Sinopharmra: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen;
• Pfizerre: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
• AstraZenecára: Pfizer, Moderna és Sinopharm;
• Janssenre: Pfizer, Moderna Sinopharm;
• Modernára: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
• Szputnyikra: Pfizer, Moderna, Sinopharm adható.

Mivel ez szakmai ajánlás, és az nem egyértelmű, hogy mRNS-vakcináknál van-e lehetőség arra, hogy valaki mégis ugyanolyan típust kérjen, mint az első kettő volt. Kásler Miklós erről korábban azt mondta, hogy nem ajánlja, Karikó Katalin szerint viszont ezeket az oltóanyagokat akárhányszor be lehet adni, és a Pfizer magyarországi vezérigazgatója sem javasolja a kombinálást.

Mit tudunk egyáltalán a koronavírus elleni vakcinák keveréséről?

Az oltáskeverés – vagyis hivatalos nevén heterológ oltási sorozat – nem ismeretlen dolog, az általános elgondolás szerint így erősebb immunválaszt lehet kiváltani a szervezetben. A koronavírus elleni vakcinák keverése ugyanakkor még gyerekcipőben jár, bár a kutatások már itt is elkezdődtek. Az Egyesült Királyságban 50 év felettieknél vizsgálják a különböző vakcinák kombinációját, az Oxfordi Egyetem kutatói 830 embert vizsgáltak első körben, és eddig az derült ki, hogy ugyan gyakoribbak a kellemetlen mellékhatások, de valóban több antitest termelődik a keverés után. Spanyolországban, ahol egy másik vizsgálatban a résztvevőknek AstraZeneca-vakcinára adnak Pfizer-vakcinát, hasonló eredményekre jutottak.

Németországban egyébként a Astrával oltottaknak már korábban Pfizert ajánlott fel második vakcinának az oltási munkacsoport, és hasonlóan döntöttek az 55 éven aluliak esetében a franciák is, az erről szóló hatásosági eredményeket azonban nem publikálták még.

MTI / Rosta Tibor

Magyarországon már 5 millió 400 ezer ember kapta meg a második oltását. Lesz egyáltalán elég vakcina?

Lehet, hogy több mint 5 és félmillióan kapták meg az oltást, de egyelőre kizártnak tűnik, hogy ennyien akarjanak harmadikat kapni. Kimondatlanul ugyan, de a kormány oltási akciója főleg a 60 év feletti sinopharmosoknak szól, hiszen náluk fordult elő a legnagyobb mértékben, hogy a szervezetük nem termelt elég antitestet.

Az nem véletlen, hogy a Szputnyik V-t egyik oltásra sem adják harmadiknak, mert abból gyakorlatilag nincs több Magyarországon, és AstraZenecából sem állunk túl jól, de Pfizerből és Sinopharmból például van bőven. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) minden héten közzéteszi a tagállamoktól érkezett adatokat arról, hogy egyes vakcinatípusokból mennyi érkezett, és ebből hány adagot adtak be. Eszerint Magyarországon július 28-án volt még körülbelül

• 2 millió 450 ezer adag Pfizer
• 407 ezer adag Moderna
• 1 millió 380 ezer adag AstraZeneca
• 390 ezer adag Janssen
• 3 millió 10 ezer Sinopharm
• 190 ezer adag Szputnyik (azt nem tudni, hogy ez első vagy második adagos).

Ráadásul a nyugati vakcinákból továbbra is folyamatosan érkeznek a megrendelt mennyiségek.

Ha első körben Szputnyikot vagy Sinopharmot kaptam, a harmadik oltással lesz esélyem arra, hogy több helyre utazzak?

Ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. Azt már most lehet tudni, hogy a harmadik oltás is be fog kerülni az uniós oltási igazolványba, így elvileg a határokon be tudjuk majd mutatni. Az utazási korlátozások leginkább az orosz vakcinával beoltottakat sújtják, hiszen elvétve akad olyan európai ország, mely elfogadja a teszt nélküli beutazáshoz. Aki közülük úgy dönt, hogy elmegy és beadat magának egy mRNS-alapú oltóanyagot, mégsem feltétlenül jár előrébb. Hiába kapnak Modernát vagy Pfizert, az csak egy dózisnak számít, márpedig sok ország csak a második dózis után 14 nappal engedi meg a teszt vagy karantén nélküli beutazást. (Horvátországba viszont már egy dózissal is lehet menni.) A szputnyikosok akkor járnának jól, ha a Janssent is beadathatnák maguknak, hiszen abból csak egy dózis kell, mivel azonban mindkettő vektorvakcina, erre nincs lehetőség.

Velük ellentétben az utazni vágyó Sinopharmmal oltottak (akik a WHO engedélye miatt egyébként is több helyre mehetnek) trükközhetnek azzal, hogy – az oltóorvos engedélyével – Janssent kérnek, így semmi akadálya nem lesz, hogy a csak nyugati oltóanyagokat elfogadó országokba is menjenek.