A "dühös" méhek jobb minőségű, fehérjékben gazdagabb mérget termelnek – állapították meg az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a magatartásbeli és ökológiai tényezők miként befolyásolják a degeneratív és fertőző betegségek kezelésére használt méhméreg minőségét. A Plos One-ban publikált tanulmány készítői a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét.

"Megállapítottuk, hogy a 99 méhméregfehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága" – mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek.

MICHEL RAUCH / BIOSPHOTO

Hozzátette: "a méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoportunk egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg".

A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló "dühös méhek" gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek.

Megnyílt a világ legkisebb "McDonald's étterme", ahova csak méheket várnak

Nemrég készült el a McHive nevű építmény, ami külsőre teljes egészében egy McDondald'sra hasonlít, belülről viszont már más a helyzet.

Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére. "A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése" – mondta a szakember.

A háziméh mérge elpusztítja az egyik legagresszívebb melldaganat sejtjeit

A háziméh mérge "rendkívüli hatékonysággal" képes elpusztítani a melldaganatok egyik legagresszívebb formájának, a háromszorosan negatív mellráknak a sejtjeit - állapították meg ausztrál kutatók.

"Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas proteinsokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog" – jegyezte meg a szakember.

A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.