Az idős sinopharmosoknak (ez is hungarikum, aligha létezik ez a kifejezés más országban) nyilván érdemes megfontolniuk a harmadik oltást, most, hogy regisztrációs nehézségekkel ugyan, de hozzáférhetővé vált. Egyre inkább látszik ugyanis, hogy 60 év fölött a kínai vakcina nem mindenkinél hatékony. Idehaza több százezren lehetnek azok, akiknek két adag Sinopharm után ajánlatos másfajta oltással (például Pfizerrel vagy Modernával) megerősíteniük, illetve egyáltalán megszerezniük a védelmet a koronavírus ellen.

De mennyire siessenek a többiek, akik az EU-ban általánosan engedélyezett vakcinát kaptak? Ha a világ egyik legtekintélyesebb tudományos hetilapjára, a Nature-re hallgatunk, nem leszünk sokkal okosabbak. Még a tudósok sem tudják pontosan, kiknek is lehet szükségük a harmadik, emlékeztető – nemzetközi nevén booster – oltásra, írta a lap néhány hete.

A gyakorlat ugyanakkor az, hogy Magyarország mellett például az átoltottságban 78 százalékos aránnyal nagyon jól álló Izrael, valamint az USA, Németország, az arab emirátusok, Nagy-Britannia, Kína vagy Oroszország is hozzálátott vagy hamarosan hozzálát az emlékeztető oltásokhoz, mégpedig vagy szélesebb körben vagy legalább a veszélyeztetettebb emberek esetében.

AFP

Közben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – egyáltalán nem indokolatlanul – arra hivatkozik, hogy rengeteg országban még az első oltásokat sem kapták meg az emberek, máshol tehát nagyobb szükség lenne ezekre az adagokra. A WHO kéri, hogy legalább szeptember végéig ne adják be a harmadik oltásokat. Nem pusztán szolidaritásról van szó, hanem közérdekről. Továbbra is igaz, hogy amíg sok országban nagyon kevés ember szerzett védettséget, addig azokről a helyekről az egész világon elterjedhetnek az eddigieknél veszélyesebb vírusváltozatok.

A Nature összefoglalójából kiderül: odáig rendben van a dolog, hogy az emlékeztető oltások valóban erősítik a védettséget. Arra is utalnak az eddigi kutatások, hogy a vakcinák keverése egyes variációkban még jobban erősíti az immunitást (erről itt írtunk). Az is nagyon valószínű, hogy az általában enyhe oltási reakciók és a továbbra is ritka mellékhatások nem gyakoribbak, nem erősebbek a harmadik oltás után sem.

A fő kérdés azonban az, hogy az oltás hatása meddig tart – ettől függ az is, hogy a beoltottak többségének mikor van szüksége az immunizáció megerősítésére.

Erről még nincsenek egyértelmű adatok. Ez vakcinánként és egyénenként különböző lehet. Ahhoz azonban, hogy tudni lehessen, fennáll-e a hatás például a valószínűnek tartott egy évig, nyilván el kell telnie egy évnek, ott pedig még nem tartunk.

Kissé aggasztó ebből a szempontból az izraeli tapasztalat. Úgy tűnik, mostanra a januárban, februárban oltottak közül többen fertőződtek meg, mint a márciusban, áprilisban oltottak közül. Azt jelenti-e ez, hogy hat–hét hónap elteltével csökken a védettség? Erre sincs biztos válasz. A Nature megkockáztatja például azt a feltételezést, hogy a korábban beoltott fiatalabbak között sok volt az egészségügyi dolgozó, akiknél eleve nagyobb a kockázat. Az is lehet, hogy a korábban beoltottak bátrabban utaztak vagy mentek közösségbe.

MTI / Balogh Zoltán

Más feltételezés szerint a legidősebbeket elsők között oltották be, és éppen ők azok, akiknek a gyengébb immunrendszere gyengébb vagy hamarabb gyengülő védettséget eredményez. Akárhogy is, Izraelben immár egymillióan kapták meg a harmadik oltást, előbb a 60 évesnél idősebbek, majd az 50 fölöttiek. Előzetes adatok szerint a 60 fölöttieknél az emlékeztető oltás 86 százalékosra tornászta vissza a védettséget.

Az egyik legfrissebb összefoglalót oxfordi és más brit kutatók tették közzé, félmillió brit ember Covid-tesztjei alapján. Az adatok (a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinákról) azt mutatják, hogy két ok is csökkenti a fertőzés elleni védettséget: a delta vírusváltozat megjelenése és az oltás óta eltelt idő. Néhány más publikációtól eltérően ez a tanulmány nem tér ki arra, hogy a több fertőzés egyúttal több, kórházi ápolást igénylő megbetegedéssel is jár-e (valószínűleg nem vagy nem nagyon). Arra viszont igen, hogy

a delta változattal fertőzött emberek az oltás ellenére is majdnem annyi vírust képesek továbbadni, mint az oltatlanok.

Néhány gyártó adatai biztatóbbak. A klinikai kipróbálás (az engedélyezéshez szükséges folyamat) folytatásaként a Pfizer és a BioNTech által felkért kutatók azt közölték, hogy hat hónap elteltével a vakcina hatékonysága 96-ról 84 százalékra csökkent. A Moderna 94 és „több mint 90“ százalékot tett közzé. A Nature ezeket a csökkenéseket is azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy aki védettnek tartja magát, az kockázatosabban viselkedhet.

Nem kevésbé fontos, hogy a lap kifejti: nem pusztán azt kell figyelni, hogy magától a fertőzéstől mennyire véd az oltás. Izraeli és brit adatok szerint is az említett két vakcina nagy mértékben megóvja a beoltottakat a súlyosabb lefolyástól, a kórházba kerüléstől, még akkor is, ha a vírus delta változata van a levegőben. Egyrészt. Másrészt a Nature olyan szakértőt is idéz, aki szerint az enyhe fertőzések a védettség csökkenésének előjelei lehetnek. De hogy így van-e, azt nem tudják még a kutatók.

Naftali Bennett, izraeli miniszterelnök beszélget egy hölggyel, aki éppen oltást kap az Atid al-Najah Tudományos Gimnáziumban, az észak-izraeli Taibeh városában, 2021. augusztus 19-én

AFP

A bizonytalanság közepette érdemesebb lehet óvatosnak lenni. Nyilván ez indokolja, hogy az említett – eléggé különböző helyzetű – országokban megkezdik vagy tervezik az emlékeztető oltásokat. Az USA-ban például szeptember 20-tól kérheti a harmadik oltást az, aki több mint nyolc hónapja a kapta meg a másodikat.

Idehaza továbbra is érvényes az az ajánlás, amelyet orvosok és kutatók (Rékassy Balázs és kollégái) tettek közzé három hete: azonnal kellene újraoltani azokat, akik Sinopharm vakcinát kaptak és 60 év felettiek vagy más okból – például immunrendszerük gyengébb állapota miatt – nagy náluk a fertőzés kockázata. Szakértői döntést igényel, hogy mindegyiküket újra kell-e oltani, vagy csak azokat, akiknél megfelelő teszt jelzi, hogy nincs meg a védettségük.

A szakértők táblázatban foglalták össze, mely esetekben mennyire tekintik fontosnak a harmadik oltást, és melyik első oltások után milyen harmadik vakcina alkalmazható. De amit változatlanul hangsúlyoznak: idehaza is a legfontosabb feladat, hogy megkapják az első és második oltásukat azok, akik egyelőre védtelenek.

A hivatalos magyar ajánlást az oltások keveréséről árnyalja, hogy a Pfizer egyelőre nem támogatja saját vakcinájának kombinálását másfélékkel. Karikó Katalin szerint viszont rendben van, ha a Pfizer–BioNtech vagy a Moderna után más gyártmányú, de szintén mRNS alapú vakcina a harmadik. Hozzátette, hogy a AstraZeneca vagy a Szputnyik esetében viszont feltétlenül másnak kell lennie a harmadiknak.

Ennek hátteréről itt megírtuk, hogy az oxfordi és az orosz oltás esetében a vektor, azaz a hatóanyagot szállító, amúgy ártalmatlan vírus okozhat gondot. A szervezet immunrendszere védekezhet ez ellen, ha már többször találkozott vele.

A hazai hivatalos ajánlás lehetővé teszi, az idézett hat magyar szakértő pedig kifejezetten javasolja, hogy a Sinopharm után valamelyik mRNS alapú vakcina, vagyis a hazai gyakorlatban a Pfizer vagy a Moderna legyen a harmadik. Más kérdés, hogy a két Sinopharm után harmadik oltást kérők közül sokan az egydózisú Janssen vakcinát igénylik (a táblázat szerint ez is hatékonyan alkalmazható), mert az egyúttal megalapozza a nyugati utazáshoz szükséges védettségi igazolványt is – nem úgy, mint a kétadagos vakcinák egyetlen dózisa.

A jelek szerint itthon a harmadik oltásra jelentkezők többsége nem a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca vagy a Szputnyik után szeretné megerősíteni a védettségét. Ha ez később szükségessé válik, akkor még mindig lehet rá alkalom.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.