Nem túlzás azt állítani, hogy fennállásának eddigi legkellemetlenebb helyezetébe került nemrég a Facebook. Egy volt alkalmazott, Frances Haugen először azzal állt elő, hogy bár a közösségi oldal pontosan tudja, hogy az Instagram mennyire toxikus, mégsem tett semmit, majd névvel és arccal is vállalta, hogy elmondja: szerinte a közösségi oldal a felhasználók biztonsága helyett inkább a pénzt választja.

Miután erről az amerikai Szenátus meghallgatásán is beszélt, a Time magazin – 10 évvel azután, hogy az Év emberének választotta Zuckerberget – a címlapján már azon lamentál, hogy vajon a mostani helyzet jelenti-e a Facebook számára a vég kezdetét.

Nagyon betaláltak a kritikák, több fejlesztését is lelassította a Facebook

A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.

Erre reagálva a Facebook a cégen belül változtatásokat kezdeményezett, hogy elejét vegye a hasonló szivárogtatásoknak. Az ezt célzó lépések azonban szinte azonnal nyilvánosságra is kerültek.

A The New York Times azt írja, a cég korlátozta a dolgozók számára néhány belső csoport elérését – azokét, amelyek olyan kényes témákkal foglalkoznak, mint a biztonság vagy a választások. Az, hogy a szivárogtatás elleni lépés azonnal kiszivárgott, jól mutatja, milyen komoly lehet a probléma most a Facebooknál.

Mikor írják ki a Facebookra, hogy káros az egészségre?

A Facebook jogászainak és marketingeséinek egyszerre kell harcolniuk: miközben már az amerikai Szenátusban hangoznak el vádak arról, hogy a közösségi média a mostani formájában a demokrácia mellett a felhasználók mentális épségére is veszélyes, folyamatban van az eljárás, amely azt vizsgálja, hogy a riválisok tisztességtelen felvásárlása miatt nem kellene-e feldarabolni a céget.

A lap szerint az, hogy Haugen dokumentumokat tudott "kihozni" a Facebooktól, annak köszönhető, hogy a cégkultúra hozzájárul az információmegosztáshoz. A dolgozók emellett gyakran a cég belső kommunikációs rendszerét, a Workplace-t használják, hogy megvitassák a céget érintő vitás kérdéseket.

A mostani változtatással ezt a nyitott kultúrát korlátozza most a Facebook. Néhány belső csoport elérhetőségét privátra állította, és kizárta onnan azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkája nem kapcsolódik az adott témához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.