A Gizmodo egy csokorba gyűjtötte azokat a már többször megcáfolt tévhiteket és álhíreket, amelyeket a pandémia és a koronavírus elleni oltás nyomán terjesztenek – elsősorban az oltásellenes mozgalmak, illetve azok, akik csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a természet és úgy általában a biológiai világáról. De melyek is ezek az őrültségek, és miért nem szabad őket elhinni? Mutatjuk.

1. Tévhit: a vakcinában veszélyes dolgok vannak

Az oltásellenes mozgalom egyik régi trükkje, hogy kiemeli a vakcinák ijesztőnek tűnő összetevőit, miközben azt sugallja, hogy ezek az alkotóelemek potenciális veszélyt jelentenek az emberre. Ugyanaz figyelhető meg a koronavírus elleni készítményeknél is: az oltásellenesek most például azt állítják, hogy az SM-102-t – mely egy lipid nanorészecske, és amelyet a Moderna termékéhez használnak – nem emberi felhasználásra terveztek. Ez természetesen nem igaz: a lipidet az mRNS egyben/stabilan tartásához használják, és teljesen biztonságos.

AFP / THOMAS KIENZLE

Egy másik trükk, amikor az oltásellenesek „rejtett” összetevőket „fedeznek fel”, amely csak egy jól kommunikált hazugság. Jól példa erre az amerikai konzervatív hírmagazin, a Newsmax tudósítója, Emerald Robinson, aki egy világ előtt állította, hogy a vakcinák egy veszélyes enzimet, úgynevezett luciferázt tartalmaznak. Robinson azt is állította, hogy mivel az enzim nevéből Lucifer, vagyis a bukott angyal nevét lehet kiolvasni, a világ át van verve. Csakhogy a luciferáznak semmi köze a sátánhoz, a vakcinák ráadásul nem is tartalmaznak ilyet. Az anyagot elsősorban akkor használják az orvoslásban, ha meg akarnak jelölni specifikus sejtet az élő szervezben, például azért, hogy feltérképezzék egy tumorsejt vándorlását.

2. Tévhit: az mRNS megváltoztatja a DNS-t

Azok, akik tartanak a koronavírus elleni oltás felvételétől, gyakorta védekeznek azzal, hogy a vakcina szerintük megváltoztatja az emberi DNS-t. Ez azonban nem igaz, a koronavírus-vakcina azért is képtelen beépülni a DNS-be, mivel be sem jut a sejtmagba. Hogy még egyszerűbb legyen: a technológiát nem készítették fel ilyen folyamatra, vagyis képtelen rá, így az egyed genetikai állománya sem módosul – még a beadás után sem.

3. Tévhit: a vakcinák miatt hal meg több ember

Az oltásellenesek gyakorta hangoztatják azt is, hogy a vakcinák halált okoznak. Ezek a hangok pedig csak még jobban felerősödnek, ha az esetszámok emelkedésnek indulnak. Ez azonban szintén nem igaz: az, hogy mert valaki egy új kezeléssel próbál jobb kondícióba kerülni, és netalántán pár nap múlva szívrohamot kap, még nem jelenti azt, hogy a kúra volt a felelős a kialakult állapotért. Bár igaz, hogy a vakcinák is okozhatnak ritka mellékhatásokat (gondoljunk csak az mRNS-alapúak után jelentkezett szívizomgyulladásra), valójában még mindig sokkal biztonságosabbak, mint az oltatlan/védtelen szervezetet kitenni a vírusfertőzésnek. Az orvosok régóta hangsúlyozzák, hogy a kórokozó jelentősen növeli annak kockázatát, hogy a betegség alatt valamilyen komolyabb szövődmény alakul ki a páciensnél, ha a szervezet nem rendelkezik védelemmel.

AFP / JEFF KOWALSKY

4. Tévhit: a vakcinák nem akadályozzák meg a fertőzést

Ez szintén nem igaz: éppen a delta variáns elterjedése idején kezdett igazán látszódni, hogy az oltások nem kizárólag a súlyos megbetegedéseket előzik meg, a fertőzés kivédésére is alkalmasak. Tudományos bizonyítékok vannak arról is, hogy az oltott fertőzötteknél kisebb valószínűséggel jelentkeznek a tüsszögés/köhögés tünetei, ami így a vírus tovább adásának esélyét is csökkenti.

5. Tévhit: az emlékeztető (booster) vakcinák azért kellenek, mert az első két dózis semmit nem ér

Ez is egy olyan félreértés, ami egyre népszerűbb a szkeptikusok körében. A tudósok valójában már a Covid-vakcinák piacra kerülése előtt is tisztában voltak azzal a lehetőséggel, hogy idővel újabb oltásokra lehet szükség a védelem felerősítéséhez. Ennek oka, hogy minden kórokozó (és az arra adott immunválasz) más és más. Azt pedig, hogy a szervezetet emlékeztetni kell, mi ellen is védekezzen, egyáltalán nem új, és nem is a koronavírus-pandémia idején terjedt el: a járványos gyermekbénulás és a hepatitis B elleni védőoltásoknál is szükség van egy újabb, úgynevezett megerősítő adagra a megfelelő immunitáshoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.