A BBC cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. Az „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt.

A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a helyreállított korallzátonyon rögzített felvételeket az annak közelében található, rossz állapotú korallzátonyok hangjaival hasonlították össze. A helyreállított korallzátonyok hangja „jobban hasonlít az egészséges, virágzó korallzátonyokéra” – magyarázta Tim Lamont, az Exeteri Egyetem vezető kutatója a BBC Radio 4 Inside Science című műsorában.

Tim Lamont / University of Exeter

A tudós szerint a tanulmány azt igazolja, hogy a helyreállítás valóban működhet. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az újratelepítés csak része a megoldásnak, amelynek magában kell foglalnia az éghajlatváltozás és a korallzátonyokat világszerte fenyegető egyéb veszélyek elleni gyors fellépést is.

A kutatók által vizsgált korallzátony egyes részeit a törmelékből állítják helyre. A több évtizedes dinamitos halászat ugyanis darabokra tördelte azt. Lamont elmondta, hogy a törmeléket fémkeretekkel stabilizálták, és az élő korallokat ehhez a szerkezethez rögzítették.

A helyreállított korallzátonyon készült felvételen Lamont szerint „az alapot a csattogó garnélarák hangja adja, ami kicsit hasonlít a rádió statikus zajára, vagy a szalonnasütés sercegésére, és ezen a hangon keresztül időnként apró trillákat, ujjongást vagy brekegést hallunk”.

A tudós hozzátette, hogy továbbra is rejtély, hogy a hangok többsége mely halakhoz köthető, és megjegyezte, hogy a halak által produkált hangok sokfélesége akkora, mint a madárdaloké.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.