A kutatók legújabb megfigyelései alapján a koronavírus a zsírszövetek sejtjeit is képes megfertőzni – írta a The New York Times a Stanford Egyetem által kiadott, külső szerzők által még nem ellenőrzött tanulmány alapján. Tracey McLaughlin és Catherine Blish orvosok szerint ez lehet a szervezet Achilles-sarka, amit a vírus arra használ, hogy súlyosabb állapotot idézzen elő.

Az intézmény orvosi kara szerint mindez választ adhat arra, hogy miért alakul ki súlyosabb betegség az elhízottaknál.

A The New York Times szerint a felfedezés különösen az Egyesült Államokban élők számára hangsúlyos, mert ott a legmagasabb az elhízás aránya a világon. A cikk szerint a feketék, a spanyolajkúak, az amerikai és az alaszkai őslakosok körében a legmagasabb az elhízás aránya, ami magasabb, mint a fehér felnőtteknél és az ázsiai amerikaiaknál. Esetükben pedig a halálozási arány is sokkal nagyobb, a fehér amerikaiakéhoz képest mintegy kétszeres.

A zsírszövetek a tudósok szerint biológiailag aktív, hormonokat és immunrendszeri fehérjéket termelnek, amelyek más sejtekre hatnak, elősegítve az alacsony fokú gyulladás állapotát még akkor is, ha nincs fertőzés. A gyulladás a szervezet válasza egy betolakodóra, ami néha olyan erőteljes lehet, hogy károsabb, mint az azt kiváltó fertőzés. Minél nagyobb azonban a zsírtömeg, annál rosszabb a gyulladásos válasz – mondta McLaughlin.

A zsírszövet főként zsírsejtekből, úgynevezett adipocitákból áll. Tartalmaz továbbá pre-adipocitákat, amelyek zsírsejtekké érnek, valamint különféle immunsejteket, köztük a zsírszöveti makrofágoknak nevezett típust.

McLaughlin, Blish és munkatársaik kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy a bariátriai műtéttel (ezeket kimondottan elhízott embereken végzik) kezelt betegekből nyert zsírszövet megfertőződhet-e a koronavírussal. Majd nyomon követték, hogy a különböző sejttípusok hogyan reagálnak. A tudósok megállapították, hogy a zsírsejtek, emellett bizonyos immunsejtek, az úgynevezett makrofágok is megfertőződhetnek, és erőteljes gyulladásos választ válthatnak ki.

Blish és kollégái úgy vélik, hogy a jelenség a hosszú-Covid-szindróma kialakulásához is hozzájárulhat, amelyhez olyan kellemetlen tünetek tartoznak, mint a hetekig vagy akár hónapokig fennmaradó fáradtság.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.