„Az volt a célom, hogy valami nagy dolgot alkossak” – mondta egyetemi és első kutató éveire visszagondolva Karikó Katalin a Mandinernek adott karácsonyi interjúban. A beszélgetés a lap internetes felületén is megjelent.

A biokémikus megosztotta, hogy a szegedi egyetemisták legendás törzshelyei, a Herman-kollégium, a JATE Klub és a Béke Tanszék az ő életét is meghatározták. „A JATE Klubban többször jártam, néha játszottak olyan zenekarok, amelyeket szívesen hallgattam, bár kétségtelen, nem voltam diszkóba járó típus. Engem sosem kértek fel a fiúk” – mondta nevetve a lapnak.

Karikó azt mondta, már a pályája elején megtanulta, hogy „sok mindent magunknak kell megcsinálni.” Megosztotta, hogy 1976 nyarán a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében dolgozott, ahol lipidekkel foglalkozott. A laboratóriumot irányító Farkas Tiborhoz került, aki elmondása alapján meghatározó személy volt a jövője alakulásában. Ő azt javasolta Karikónak, hogy menjek a halkutatóba Szarvasra, mert „lesz még bőven ideje a laborasztalnál dolgozni”. A biokémikus hozzátette, hogy Farkasnak igaza volt, mert ötvennyolc évesen is egyedül végezte a kísérleteket.

Elmesélte azt is, hogyan állított elő etil-acetátot, és hogyan biciklizett egy fontos összetevőéért a „rizskutatóba.” Mint mondta, ez az anyag akkor éppen nem volt a laborban, de utánanézett a szakirodalomban, hogyan lehet előállítani. „Kiderült, hogy szükség lenne hozzá egy vegyületre, így biciklire pattantam, és áttekertem érte a rizskutatóba. Hoztam egy litert belőle" – mondta.

Karikó szerint olykor fontos, hogy az ember kiálljon magáért, a maga igazáért, de általánosságban úgy gondolja, hogy „nem kell mellre szívni semmit, pláne nem szabad haragudni másokra.” Egy sok éve történt ügyet viszont ő sem tud elengedni.

A University of Pennsylvanián sokáig kizárólag én foglalkoztam RNS-sel, és meghívtam a kollégámat, Drew Weissmant a kutatásba, hogy segítsen nekem. Aztán amikor a kettőnk nevén benyújtottuk a szabadalmat, az egyetemen megfordították a nevünk sorrendjét, és az ő nevét írták előre. Amikor ezt szóvá tettem, azt mondták, hogy már csak fizetség ellenében lehet módosítani rajta. Erre azt mondtam: akkor fizessenek, mert addig nem írok alá semmit, amíg nem módosítanak a sorrenden.”

Karikó ugyanakkor azt is mondta, hogy ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne menjen kutatónak, mert ez a szakma nem igazán jövedelmező. A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót – mondta.

A vírusról és a vakcinákról óránként átlagosan tizenegy cikk jelenik meg szerinte, és a járvány hozadékának tartja azt is, hogy mintha sikerült volna a tudományt egy kicsit közelebb vinniük az emberekhez. „Tudással, információkkal kell ellátni őket, hiszen ha az átlagember nem ért valamit, akkor fél, vagy ha nem rendelkezik elég ismerettel, sokszor elfogad megalapozatlan, téves állításokat.”

A világhírű biokémikus a nemzetközi lapokban is gyakran szerepel, most például a Newsweek tette címlapra őt:

What more ������can happen this week? pic.twitter.com/yU7TZ8ZWrx

— Katalin Kariko (@kkariko) December 15, 2021

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.