Az idei év júniusa egy egészen ritka együttállás miatt is fontos: június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni az égbolton. A szakértők „bolygófüzérnek” nevezik a jelenséget, mások pedig „bolygóvonatként” hivatkoznak rá.

Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa, és a 2492. áprilisáig kell várni a következőre.

Az együttállás másik érdekessége, hogy az öt szabad szemmel is látható bolygó pontosan olyan sorrendben lesz a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint már az iskolában megtanultuk: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. Különleges vendégként a Pluto és a legnagyobb és legfényesebb aszteroidaöv-beli kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba.

„A Neptunusz és az Uránusz nagyon hosszú keringési idővel megy körbe, az Uránusznak 84 év, mire megkerüli a Napot, a Neptunusznak ez 165 év, illetve a Merkúr még a problémás, mert annyira gyorsan kering a Nap körül, hogy évente csak nagyon kis időszakokban, néhány hétig lehet észre venni ezt a bolygót” – mondta az InfoRádiónak Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Ahhoz, hogy az öt fényes bolygót megpillantsuk, hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé kell fordulni. Ekkor a bolygók mind egymás mellett, egy füzérként jelennek majd meg.

„Két módszerrel lehet próbálkozni: egyrészt szabad szemmel bárki megpróbálhatja felkeresni ezeket, hiszen a nyolc bolygóból hat látszik így is, az Uránusz és a Neptunusz kivételével szabadszemes égitestekről beszélünk. Viszont távcsövet is érdemes ragadni, mert azzal felkereshető a maradék két bolygó is, illetve a szabad szemmel láthatókon esetleg felszíni formákat vagy holdjaikat, a Szaturnusz esetében pedig a gyűrűt is meg lehet pillantani” – mondta a csillagász.

Erre nézzen az égbolton, ha nem akarja lekésni a „bolygóvonatot"

A bolygók ritka együttállásában lesz részünk hamarosan, ezért nem árt tudni, merre érdemes őket keresgélni.

Hogy mikor is láthatjuk a füzért fent, azt a napkelte időpontja befolyásolja – az első bolygó, a Szaturnusz már éjfélkor kel. Utolsó előtti bolygóként a Vénusz már 3.30-kor elég magasan lesz, a Merkúr azonban csak 4 óra után emelkedik megfigyelhető magasságba.

Szabó Olivér Norton arra hívta fel a figyelmet, hogy az időzítésen túl fontos a pozíció is: alacsony keleti horizontot kell keresni, hogy keleti irányban fák, magas épületek vagy hasonlók ne zavarják a kilátást, mert a Merkúr, a Vénusz és az Uránusz viszonylag alacsonyan lesz az égen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.