szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több felhasználó is beperelte a Google-t, mert szerintük félrevezető az, ahogyan az inkognitó móddal kapcsolatban fogalmaz a cég.

Úgy tűnik, hogy még a Google saját alkalmazottai sem hiszik el, hogy a cég inkognitó móddal kapcsolatos állításai igazak. A dolgozók az elmúlt években állítólag folyamatosan a potenciálisan félrevezető adatvédelmi állításokon viccelődtek, miközben az egyik marketingvezető könyörgő levelet írt Sundar Pichainak, a cég vezérének, hogy próbáljanak meg eleget tenni annak, amit az inkognitó módnak jelentenie kellene.

A történet most annak kapcsán látott napvilágot, hogy a Bloomberg bepillantást nyert egy, az üggyel kapcsolatos bírósági dokumentumba.

Lorraine Twohill, az említett marketinges például arról írt Pichainak, hogy a funkcióval kapcsolatos adatvédelmi leírások ködösítenek, ami végeredményben a felhasználók bizalmának elvesztéséhez vezethet.

A levél azután született meg, hogy több felhasználó is több milliárd dolláros pert indított a Google ellen, amiért az inkognitó módban is adatokat gyűjtött róluk a rendszer. A tárgyalást vezető bíró egyelőre nem engedte, hogy Pichait is meghallgassák az ügyben, holott ő közvetlen kapcsolatban áll a Google Chrome fejlesztésével – írja a Gizmodo.

A böngésző inkognitó módja lehetővé teszi, hogy a böngészési adatokat elrejtsük más felhasználók elől, azt azonban nem akadályozza meg, hogy a Google algoritmusa kövesse a felhasználó tevékenységét.

Semmilyen nyomot nem hagyok, ha inkognitó módban böngészek?

Inkognitó mód, privát böngészés, rejtett mód, titkos netezés. Sokféleképpen hívják a módot, melyben úgy használhatjuk böngészőnket, hogy nem hagyunk semmilyen nyomot. Legalábbis sokan ezt gondolják róla, ám a gyakorlatban ez nem egészen így van.

A keresetet benyújtók azonban úgy vélik, a Google azt a látszatot kelti, hogy az inkognitó módban minden adatgyűjtéstől védve van a felhasználó, holott ez nincs így.

A Google szerint a felperesek szándékosan félreértelmezték a cég megfogalmazását, így nem tartja jogosnak a pert sem. Úgy véli, a felhasználók minden egyes alkalommal beleegyeznek az inkognitó mód felhasználási feltételeibe, amiről köztudott, hogy nem biztosít teljes láthatatlanságot.

Ugyanakkor a bírósági iratok azt mutatják, hogy más alkalmazottak is osztják Twohill álláspontját. Volt, aki azt írta még 2018-ban, hogy fel kellene adni az inkognitó nevet, és nem kellene egy kémkedős figurát használni ikonként. A mérnök állítólag olyan, nyilvánosan elérhető kutatásokra hivatkozott, amelyek azt mutatták, a felhasználók nem értik a funkció működését.

A Chicagói Egyetem és a Hannoveri Leibniz Egyetem kutatói által 2018-ban végzett tanulmány résztvevőinek 56,3 százaléka úgy vélte, hogy az inkognitó mód megakadályozza, hogy a Google lássa keresési előzményeiket. További 37 százalékuk gondolta úgy, hogy az inkognitó megakadályozhatja a munkáltatókat abban, hogy nyomon kövessék őket – ami nem egészen van így.

Hogy mi lesz a per kimenetele, most még nem tudni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!