Könnyen lehet, hogy a Mars belseje mégsem annyira halott, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A kutatók sokat tanulmányozták az Elysium Planitiát, a Mars egyik sík területének geológiai tevékenységét. A NASA InSight szondája által észlelt marsrengések többsége ennek a hatalmas síkságnak a Cerberus Fossae nevű régiójából származott. Ez volt a helyszíne a legutóbbi vulkáni eseménynek a bolygón – nagyjából 53 ezer évvel ezelőtt.

A kutatók számos olyan forgatókönyvet vázoltak fel a rengések magyarázatára, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezek valójában valamilyen passzív tevékenységből származnak, és nem abból, hogy aktív lenne a bolygó magja.

A Nature Astronomy hasábjain publikált tanulmány szerzői azonban más magyarázattal álltak elő. Szerintük az egész síkság egy hatalmas, 4000 km átmérőjű köpenycsóva tetején fekszik. Ilyen köpenycsóvát találni például a Yellowstone Nemzeti Park alatt is. A köpenycsóvák olyan forró anyagból állnak, amely a köpeny mélyéről, vagy a mag és a köpeny határáról emelkedik fel.

Valami történik a Marson, az eddigi legerősebb rengést mérte a NASA

A NASA május 4-én regisztrált egy 5-ös erősségű Mars-rengést, ami a korábbi rekordot is túlszárnyalja.

Az Arizonai Egyetem kutatói megvizsgálták a terület fizikai jellemzőit, amit aztán kombináltak a gravitációs mérésekkel és a geológiai szerkezetekkel. Az eredmények szerintük megmagyarázzák a megfigyelt rengéseket.

Számításuk szerint a köpenycsóva teteje 95 és 285 Celsius-fokkal melegebb lehet, mint a felette fekvő kéreg, amely a becslések szerint ezen a helyen körülbelül 10 kilométer vastagságú.

Ha mindez igaz, akkor a Mars a harmadik bolygó lehet a Naprendszerben, amelynek aktív magja van.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.