A Icaronycteris gunnelli névre keresztelt denevér a legrégebbi denevérfosszília lehet, mivel az eocén földtörténeti korban élt.

A Plos One folyóiratban szerdán közölt tanulmány vezető szerzője, Tim Rietbergen az Interesting Engineering érdeklődésére elmondta: a denevérek őse még mindig nem ismert, az ehhez hasonló felfedezések viszont valóságos „kincsesládák”, mivel információkkal szolgálnak az állatok 52 millió évvel eztelőtti életéről.

A Green River Formation valóságos aranybányája az eocén korszak fosszíliáinak. Rietbergen elmondása szerint csak ő 30 különböző fajról tud ezen a helyen, találtak már itt komplett denevér-csontvázakat az Icaronycteris és az Onychonycteris nemzetségből is.

Plos One

A kutató szerint a lelőhely egykoron meleg és nedves volt, így sok denevér fordult meg itt – egy egykori tónál. Azért is lehet jó állapotú maradványokat találni ezekről az állatokról, mert ez a környezet – tehát, hogy a tóban kötöttek ki – ideális volt a megkövüléshez.

A filogenetikus elemzések segítettek a kutatóknak abban, hogy az Icaronycteris nemzetségbe tudják sorolni a most felfedezett fosszíliát. Azt is megállapították, hogy ez a lelőhelyen talált három fajból a legkisebb, mindössze 22,5-28,9 grammot nyomhatot. A mai denevérekre is nagyban hasonlíthatott, azzal a különbséggel, hogy viszonylag rövid, széles szárnyai lehettek.

Habár az emberek több mint 1400 denevérfajt ismernek napjainkban, a kutatók szerint még mindig sok az ismeretlen az állatok korai evolúciójával kapcsolatosan, lévén kevés fosszília van róluk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.