Önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hamarosan a világűrbe induló új kisműholdja, az MRC-100 projektjéhez a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.

A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszköz az elektroszmog vizsgálatára elindított SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Fedélzetén az alapfeladatot ellátó egységek mellett három hazai egyetem – köztük az SZTE – moduljai is helyet kaptak.

A szegedi hallgatók 2021 novemberében kapcsolódtak be a folyamatba. Az SZTE Mérnöki, illetve Természettudományi és Informatikai Karának együttműködésével először egy olyan modult készítettek el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja űrbéli körülmények között. Feladatuk volt a kísérlet és a műholdmodul hardverének tervezése, majd elkészítése, a beágyazott szoftver megírása, végül a tesztelés.

Magyar kutatók készítették el a Föld első elektroszmog-térképét

A műegyetemi fejlesztésű zsebműhold eddig már 2000 mérést készített.

A szakemberek egy 3x3 centiméteres áramköri lapkát készítettek. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök.

A modult a szegediek tavaly átadták a BME-nek, majd egy újabb feladatot kaptak: egy kommunikációban részt vevő egység elkészítését. Ennek teljesítése – kísérletek összeállítása, áramkörtervezés, programozás, tesztelés – az ipari partnerek támogatásával rekordidő alatt sikerült.

A SpaceX várhatóan júniusban fogja elindítani azt a rakétáját, amely az MRC-100-at az űrbe juttatja. A műholdon születő mérési eredményeket rádióhullámok segítségével juttatják vissza a Földre, a jeleket különböző állomások fogadják.

Elkészült az új magyar műhold, Elon Musk rakétája viszi az űrbe

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem mérnökei bemutatták az MRC-100 nevű miniatűr műholdat, ami az Egyesült Államokból indulva áll majd pályára a Föld körül.

Elindult egy szegedi vevőállomás kialakítása, amely nemcsak a műholdjelek vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz. Ez lehetőséget nyit egy műholdaknál jóval olcsóbb kutatási forma használatára is.

Az SZTE-n a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely ugyan szorosan nem az MRC-­100 készítéséhez kapcsolódik, de segít kialakítani olyan kompetenciákat, amelyek a további műholdfejlesztések során elengedhetetlenek – közölte a felsőoktatási intézmény igazgatósága.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.