A szélsőséges időjárási események – hőség, aszály, özönvízszerű esőzés – egyre gyakoribbá válnak, és ez a változás már most is megfigyelhető. Kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés hatására a világ bizonyos régióiban 2100-ra teljesen más lehet majd az uralkodó éghajlat, mint jelenleg.

Az Earth's Future című tudományos lapban megjelent publikációban Paul Dirmeyer, az amerikai George Mason Egyetem kutatója török kollégáival együtt amellett érvel, hogy ha folytatódik a jelenlegi felmelegedési tendencia, akkor a szárazföld 38–48 százalékán történik majd drasztikus éghajlati változás.

Az éghajlati zóna klasszikus osztályozása a Köppen éghajlati besorolásán alapul. Ezek szerint öt fő éghajlati típusról beszélhetünk: trópusi, száraz, mérsékelt, kontinentális és sarkvidéki. A tudósok szerint ezek területi eloszlása kezd felborulni, és a megváltozott területek nagysága évről évre nagyobb lesz.

Döbbenetes mennyiségű metán szivárgott a légkörbe Türkmenisztánból, pedig pofonegyszerű lenne nullázni

A metán 20 év alatt 80-szor jobban melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, ezért nincs annál fontosabb, mint megállítani a szivárgásokat. Türkmenisztánban ez nem lesz egyszerű.

Ez komoly problémát jelent azoknak a fajoknak, amelyek nehezen alkalmazkodnak a gyors változáshoz. Ide tartoznak a különböző állatfajok, a mezőgazdaság meghatározó növényei, de az ember is.

A kutatók elmondása szerint a modellek a világ trópusi és száraz területeinek növekedését vetítik előre, és jelentős csökkenést mutatnak a sarki régiókban, míg a kontinentális és a mérsékelt területeket lassabb ütemben érinti a változás.

Megörökítették a világ legnagyobb jéghegyét, kétszer akkora, mint London - videó

A British Antarctic Survey (BAS) kutatóinak át kellett telepíteniük a Halley kutatóbázist, hogy ne veszélyeztesse azt az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégtábla. Eközben a világ legnagyobb jéghegye egy lakott sziget felé sodródik.

A számítások szerint Európa 80–90 százalékán lesz más az éghajlat 2100-ra, míg Észak-Amerikát 57-66 százalékban érinti a változás. Ázsia körülbelül 50 százaléka, Dél-Amerika 35 százaléka, Óceánia 20 százaléka és Afrika 20 százaléka lesz majd más éghajlati övben 2071 és 2100 között – összegez az IFLScience.

A kutatók hangsúlyozzák, ez még mindig nem egy kőbe vésett dolog, vagyis egy kormányközi globális összefogással a legrosszabbat még mindig el tudjuk kerülni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.