szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A még 90 éves korában is aktív professzor nevéhez fűződik az az áttörés, amely a mai elektronikus eszközöket működtető akkumulátorokat eredményezte.

John B. Goodenough 2019-ben megosztva kapott kémiai Nobel-díjat a forradalmi lítium-ion akkumulátor kifejlesztésében játszott döntő szerepéért. Ezek az akkumulátorok és azok továbbfejlesztett változatai működtetik a mai vezeték nélküli elektronikus eszközöket, valamint az elektromos és hibrid járműveket. A tudós vasárnap életének 100. évében hunyt el egy idősek otthonában a texasi Austinban.

Halálát az austini Texasi Egyetem jelentette be, ahol Goodenough a mérnöki tudományok professzora volt.

Nobel-díjra való jelölésének bejelentéséig Goodenough viszonylag ismeretlen volt, főként a tudományos és akadémiai körökben, valamint az eredményeit hasznosító iparágakban ismerték behatóbban a munkásságát – melyről a The New York Times számolt be részletesebben.

Laboratóriumi áttörését 1980-ban érte el az Oxfordi Egyetemen, ahol megalkotta azt az akkumulátort, amelynek köszönhetően mára okostelefonok, laptopok és táblagépek, életmentő orvosi eszközök, például szívdefibrillátorok, valamint elektromos járművek népesítik be a bolygót.

Mint a legtöbb modern technológiai fejlesztés, a nagy teljesítményű, könnyű, újratölthető lítium-ion akkumulátor is emberek százainak évtizedeken át tartó, fokozatos felismeréseinek eredménye. Az akkumulátor történetét jól ismerők számára azonban Goodenough hozzájárulása kulcsfontosságú a kémia, a fizika és a mérnöki tudományok molekuláris szintű összekötő láncszemeként.

1991-ben a Sony, felismerve a technológiában rejlő kereskedelmi lehetőségeket, Goodenough katódját és egy szénanódot kombinálva létrehozta a világ első biztonságos újratölthető lítium-ion akkumulátorát.

2019-ben, 97 évesen, Goodenough lett a világ eddigi legidősebb Nobel-díjasa. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia két másik, az akkumulátor kifejlesztéséhez nagyban hozzájáruló tudóssal megosztva ítélte oda neki a 900 ezer dolláros díjat. A másik két tudós M. Stanley Whittingham, a New York-i Állami Egyetem professzora és Akira Yoshino, a tokiói Asahi Kasei Corporation tiszteletbeli munkatársa, a japán Nagoya-i Meijo Egyetem professzora.

Goodenough nem gazdagodott meg az akkumulátorral kapcsolatos jogdíjakból. Keveset törődött a pénzzel, szabadalmi jogainak nagy részét eladta, vagy megosztotta kollégáival. A kitüntetéseivel járó ösztöndíjakat kutatásra és ösztöndíjakra adományozta. A Massachusetts Institute of Technology, az Oxfordi és a Texasi Egyetem tudósaként és professzoraként – hat évtizedet felölelő munkája során – mindvégig csak a fizetésére tartott igényt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!