Úgy tűnik, nagyon nem mindegy, hogyan ülünk le valamelyik chatbot elé, mert a kérdésbe ágyazott feltételezéseink kihatással lehetnek a kapott válaszra is – sejteti egy új, a Nature Machine Intelligence folyóiratban közzétett tanulmány.

Mint azt Pat Pataranutaporn, a publikáció társszerzője, a Massachusettsi Műszaki Egyetem médialaborjának kutatója kiemeli, „a mesterséges intelligencia egy tükör”, a felhasználói elfogultság pedig valóban hatással lehet a kapott eredményre. A szakember mindezt „MI placebo-effektusként” hivatkozza.

A vizsgálatokhoz három csoportra osztották az abban résztvevő 300 embert. Mindegyiküket arra kérték, hogy csevegjenek valamilyen chatbottal (mint például a ChatGPT), és értékeljék, hogy az adott program miként adott támogatást mentális és egészségügyi téren.

Hát persze, hogy az emberek jelentős hányada a szexről beszélget a mesterséges intelligenciával

Az emberek csaknem 10 százaléka diskurál az MI chatbotokkal valamilyen erotikus-szexuális témában, mutat rá egy új tanulmány. Persze, azért más témák is érdeklik a felhasználókat.

Az egyik csoporttal azt közölték, hogy az MI-nek nincs semmiféle motivációja, csupán egy egyszerű szöveges program. A második csoport már azt a magyarázatot kapta, hogy az MI-t törődésre és empátiára képezték – az utolsó csapatnak pedig azt mondták, hogy az MI manipulatív, és csak azért cselekszik rendesen, hogy eladjon nekik valamilyen szolgáltatást.

Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy azok, akik úgy tudták, hogy az MI gondoskodó, pozitívabbnak is látták az adott chatbot válaszait. A másik csoport, akiknek negatívabb fényben lett feltüntetve az MI, ellenségesebben is álltak a szolgáltatáshoz, és annak válaszaiban is érződött mindez.

Ki nyer ma? Attól függ, hogy ki kérdezi, hogyan kérdezi, és hogy melyik mesterséges intelligenciától

„Ahogy a generatív mesterséges intelligencia túljut a kezdeti hájpon, felmerül az igény, hogy valós hasznot is hajtson." Nem lenne túl barátságos kvízkérdés, hogy kitől idéztünk, még akkor sem, ha megadnánk négy cég döntéshozóinak nevét opcióként. Merthogy valószínűleg a világ majd' minden vállalatvezetőjének fejében keringenek ilyen gondolatok, mióta a tavalyi év végén, az idei elején először szemben találta magát a ChatGPT nevével.

Mindez pedig – összegez a BGR – arra is rávilágíthat, hogy miért térhet el drasztikusan egyes embereknél az MI által adott válasz. A tanulmány megállapításai szerint tehát a chatbotok azt adhatják az embereknek, amire vágynak, vagy amit előzetesen elvárnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.