Az intézménye közleménye szerint a használatban lévő ipari és lakossági fa- és vegyes tüzelésű berendezések, például kályhák, kandallók, kazánok száma meghaladja a 70 milliót Európában. Ezek legtöbbje környezetvédelmi szempontból elavult, emiatt a kibocsátott káros füstgázok összmennyiségének körülbelül fele ezekből kerül a levegőbe.

Egyre erősebb az igény a környezetbarát megoldásokra, a cégeknek és a közintézményeknek pedig a törvényi szabályozás miatt is lépnünk kell.

Számukra is megoldást jelenthet a szegedi fejlesztés, a katalitikus füstgáztisztító tégla, amely már a tesztelés fázisánál jár.

A közlemény idézi Sápi Andrást, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékének docensét, aki szerint a füstgázban rengeteg káros anyag van. Ilyenek például a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a koromszemcsék. Ezek az emberek egészségét is károsítják, de nem tesznek jót az épületeknek, sőt a sarkvidékeken lévő jégtakarónak sem.

A szakember hozzátette: kutatásaik célja az volt, hogy amikor a füstgáz elhagyja a tűzteret, a káros anyagok koncentrációja, mennyisége minél kisebb legyen.

A fejlesztés alapelve az autók katalizátoráéhoz hasonló. Alapvető különbség azonban, hogy ez a megoldás fatüzeléshez és a vegyes tüzeléshez optimalizált, illetve nem a hagyományos nemesfémek kedvező tulajdonságaira épít, hanem a könnyen beszerezhető és elérhető árú, nemesfémmentes anyagokon alapuló kerámiákra. Éppen ezért jelentősen olcsóbb.

Hány év múlva kezd el jobban járni az, aki hőszivattyút szereltet az otthonába?

Egymilliárd euró már van olyan nagy összeg, hogy nem szokás meggondolatlanul befektetni. A hőszivattyúk iránti igényt jól mutatja, hogy a Bosch az évtized végéig ekkora összeggel combosítja ezen hűtő-fűtő rendszereinek európai gyártását. Ennek mintegy tizede három éven belül megérkezik a német technológiai multi aveirói gyárába.

A tüzelőberendezéseknél, amikor nem tökéletes az égés, nagyon sok szén-monoxid, füst és koromszemcse hagyja el az égésteret. Ez a tégla átalakítja ezeket a molekulákat kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas molekulákká. Jelenlegi állapotában a módszer az életre is veszélyes szén-monoxid kibocsátását a felére képes csökkenteni, emellett pedig javítja a kályha hatásfokát is.

A néhány százalékos hatékonyságnövelés 50–100 kiló fa megspórolását jelentheti egyetlen fűtési szezonban – ismertette az egyetem.

A projekt során az SZTE szakemberei különböző összetételű kerámiamasszákat készítenek, és abból 3D nyomtató segítségével hozzák létre a kerámiahordozókat, amelyeket szárítás, égetés után még kezelnek, majd tesztelnek. A kutatás-fejlesztési munkába bevonták a hallgatókat is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.