Nehéz megmondani, hogyan látnak az állatok (nem bújhatunk a bőrükbe), azonban már több technológiai megoldás is született, amelyek felfedték egyedi vizuális képességeiket. A különböző állatok ugyanis a szemük fotoreceptorainak képességei miatt eltérően érzékelik a világot. Például a méhek és egyes madarak láthatják az ultraibolya (UV-) fényt, amely kívül esik az emberi szem érzékelési tartományán. Az állatok által ténylegesen látott színek rekonstrukciója segíthet a tudósoknak jobban megérteni, hogyan kommunikálnak, és hogyan navigálnak az őket körülvevő világban.

Az úgynevezett hamis színes képek bepillantást engednek ebbe a dinamikus világba, de a hagyományos módszerek, mint például a spektrofotometria, gyakran időigényesek, speciális fényviszonyokat igényelnek, és nem tudnak mozgóképet rögzíteni.

E korlátok kiküszöbölésére a George Mason Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói egy új kamera- és szoftverrendszert fejlesztett ki: természetes fényviszonyok mellett mozgó tárgyakról „állati nézetű” videókat rögzít. „A rendszer úgy működik, hogy megosztja a fényt két kamera között, ahol az egyik kamera az ultraibolya fényre, míg a másik a látható fényre érzékeny. Az ultraibolya és a látható fényt egy optikai üvegdarabbal, az úgynevezett sugárosztó segítségével választják el. Ez az optikai alkatrész tükörszerűen visszaveri az UV-fényt, a látható fényt pedig ugyanúgy átengedi, mint az átlátszó üveg” – írták a Gizmodónak a tanulmány szerzői, Daniel Hanley, a George Mason Egyetem biológus docense és Vera Vasas, a londoni Queen Mary Egyetem biológusa.

A kamera egyidejűleg négy színcsatornában rögzít videót: kék, zöld, piros és UV. A kameráktól kapott adatokat ezután az állat ismert fotoreceptor-érzékenységének megfelelő „perceptuális egységekké” alakítja a szoftver. A szakemberek állítják, hogy innen képeket vagy – most először – igazán precíz mozgó videókat lehet készíteni azokról a színekről, amelyeket az állatok látnak a világban.

George Mason Egyetem

A kutatók tesztelték a kamerarendszerüket a méhek és az átlagos UV-érzékeny madarak által látott színekről olyan objektumokról, mint a pillangók. Összehasonlították a rendszer teljesítményét a spektrofotometriával, egy aranystandard módszerrel, amelyet hamis színes képek készítésére használnak. A környezeti feltételektől függően azt találták, hogy rendszerük pontossága 92 százaléktól 99 százalékig terjedt.

„A most kifejlesztett kamerarendszerünk új kutatási utakat nyithat meg a tudósok előtt, és lehetővé teszi a filmesek számára, hogy dinamikus, pontos ábrázolásokat készítsenek arról, hogyan látják az állatok az őket körülvevő világot” – írják a kutatók a PLOS Biology folyóiratban. Ez már csak azért is lehet így, mert a rendszer a kereskedelemben kapható kamerákból épül fel, moduláris, 3D-nyomtatott házban van elhelyezve, a szoftver pedig nyílt forráskódú.

A kutatók, akiknek a munkáját egyébként a National Geographic Society finanszírozta, úgy gondolják, hogy az új technológia javíthatja majd a jövő természet-dokumentum filmjeit, és a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy új felfedezéseket tegyenek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.