A Netflix a kalózkodás elleni küzdelem egyik élharcosa, ami érthető is – a filmek illegális terjesztése ugyanis komoly anyagi károkat okoz nekik is, valamint a filmiparnak is. A streamingóriás ugyanakkor jellemzően nem foglalkozik a problémával olyan mélységekben, mint a friss, az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) megküldött beadványában. Ebben arról értekeznek, hogy nem egyszerű felvenni a kesztyűt az ilyen ingyenes, kalóz platformokkal, ráadásul ezek gyorsan nőnek is.

Mint a TorrentFreak felidézi, a Netflix alapvetése ugyanis éppen az volt az indulásakor, hogy egy kényelmes – és legális – platformot kínáljon, éppen a kalózoldalak alternatívájaként. A folyamat azonban egy streamingháborúba torkollott, a sok platform azt is hozta, hogy mindenre már szinte lehetetlen előfizetni – pedig a tartalmak között csak a legritkább esetben van átfedés, az exkluzív, saját gyártású műsorok terén pedig semennyire.

Nem adják fel: idén 39 alkalommal cserélt webcímet egy torrentoldal, valószínűleg már az őrületbe kergeti a hatóságokat

Az eredetivel együtt már 40 domaincímet használt a spanyol DonTorrent az idei évben. Egy, már bejáratott módszerrel igyekeznek közölni a felhasználóikkal, hogy éppen milyen címen lehet elérni őket.

Időközben azonban az előfizetési díjak is kilőttek, így talán nem meglepő, hogy újból elkezdtek egyre népszerűbbek lenni az „alternatív”, illegális (ingyenes) megoldások. A TorrentFreak szerint ráadásul az elmúlt években az Egyesült Államokban is megfigyelhető ez a trend, noha az ország a streaming őshazája.

A lap szerint, ha azért a Netflix bedőlésével nem is érdemes számolni, de a trend aggasztó – és a SEC-beadványában is többször „kemény versenyként” hivatkozik a kalózplatformokkal folytatott harcára a Netfix. Ez azért is különös, mert „verseny” címszó alatt a hasonló konkurenseket, tehát a Disneyt+-t, a(z HBO) Maxot és más szolgáltatókat sejtenék a legtöbben, de nem; a Netflix az ingyenes, illegális platformokat is az üzletmenetükre veszélyes tényezőként tartja számon.

Hogy az ilyen felületek miért tehetnek egyre népszerűbbek, arra a válasz kifejezetten egyszerű lehet: mert ingyenesek. (Az már egy másik kérdés, hogy az ilyen oldalak milyen veszélyeket rejthetnek magukban a töménytelen mennyiségű reklám mellett – a háttérben ugyanis akár kártékony programokat is letölthetnek a számítógépre.)

A kalózkodással ugyanakkor kifejezetten nehéz felvenni a kesztyűt. Mára már nem feltétlenül szükséges torrentoldalakon tartalmak után kutatni, egyes felületeken ugyanis szinte ugyanúgy lehet műsort fogyasztani, mint a Netflixen: csak pár kattintás, néhány tucat reklám itt-ott, és már indul is a választott cím.

Teljesen eltörölnék az EU-ban azt, hogy mindenki attól függően nézhessen filmeket vagy meccseket, hogy hol él

Bosszankodott már azon, hogy egy filmet nem tudott megnézni azért, mert Magyarországon lakik? Ennek a földrajzi megkülönböztetésnek vetnének véget az EU-ban: kiterjesztenék a földrajzi blokkolási korlátozásokat az audiovizuális szektorra, beleértve a streamingplatformokat is. Ez viszont megrémített néhány ellenoldali érdekelt felet, akik arra figyelmeztetnek, hogy a földrajzi blokkolás tilalma az egész iparágat veszélybe sodorná.

Arról nem is beszélve, hogy az ilyen oldalak gombamód szaporodnak, és az irtásuk is szinte lehetetlen – hiába lövik le az egyiket a hatóságok vagy a szolgáltatók, pár pillanattal később már főnixmadárként születik újjá egy másik szerveren és webcímen. Vannak, akik már-már művészi szintre emelték ezt a tevékenységet.

Azt persze fontos kiemelni, hogy ez messze nem csak a Netflix üzleti eredményeire lehet negatív hatással a jövőben, ugyanúgy küzd vele az összes többi streamingfelület is. A jelenség hátterében is számos dolog állhat, a már említett áremelések mellett a gazdasági környezet változásai is – ebből pedig akadt pár az elmúlt években.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.