Különleges égitestre bukkantak a spanyol Universidad Complutense de Madrid csillagászai: egy olyan égitestre, ami a Mars pályáján kering a Nap körül. Trójai aszteroida lévén megelőzi a bolygót. Pályája ugyanakkor más trójai aszteroidákéval ellentétben instabil, ami érdekes lehetőségeket sejtet a múltjával kapcsolatban.

A trójai aszteroidák ugyanazon pályán mozognak, mint egy bolygó, és együtt keringenek vele a Nap körül. Két test – jelen esetben a Nap és a bolygó – között öt olyan pont van, ahol a kisebb objektumok ugyanúgy keringenek, mint a bolygó. Ezek a Lagrange-pontok, ismerős pedig onnan lehet, hogy egy ilyen pontban „parkolták le” a NASA mérnökei a James Webb űrteleszkópot is.

A Marsnak 17 trójai aszteroidája van, többségük az L₅ pontban, vagyis a bolygót követve kering. A planéta előtt, az L₄-ben csak egy ilyen égitest látható, a 1999 UJ7. Most itt találtak egy újat, a 2023 FW14-et, amiről úgy gondolják, valamilyen kapcsolatban állhat UJ7-essel.

Gabriel Pérez Díaz (SMM, IAC)

Raul de la Fuente Marcos, az egyetem csillagásza szerint kétféle magyarázat lehetséges az FW14 eredetére. Az egyik, hogy valójában az UJ7 egy darabjáról van szó, a másik pedig, hogy a Mars pályáját keresztező földközeli objektum lehet, amit befogott a Mars gravitációja. Az erről szóló tanulmány az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban jelent meg.

A Gran Telescopio Canariasszal (GTC) végzett megfigyelések azt mutatják, hogy az FW14 és az UJ7 is a primitív aszteroidák közé tartozik. Bár az összetételük minimálisan eltér, az FW14 egyértelműen különbözik az L₅ pontban keringő aszteroidákétól.

A kutatók vizsgálják az aszteroidát, hogy bizonyítékot szerezzenek arra, miként kerülhetett a helyére.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.