Sok bálnához, delfinhez hasonlóan a nagy ámbráscetek is rendkívül szociális állatok. Az egymással való kommunikációjuk során levegőt préselnek a légzőrendszerükön keresztül, és gyors kattanások sorozatát hallatják. Ezek a hangok a visszhang-meghatározásban is segítik őket, amikor zsákmányra vadásznak.

Korábban a kutatók az ámbráscetek kattogtatásait egy egyszerű üzenethalmaznak vélték, azonban nemrégiben változtattak álláspontjukon, miután mesterséges intelligencia (MI) segítségével dekódolták ezeket a hangokat, mintha csak valami Google fordítót használtak volna. Kiderült, hogy a kattogások jóval többet jelentenek egyszerű, ismétlődő hangoknál. Tulajdonképpen egy mondhatni kifinomult nyelvről van szó, amely csaknem egy nagyságrenddel jobban megkülönböztethető mintákból áll, mint azt előzőleg gondolták.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói több mint 8700 bálnakattintást elemeztek MI-algoritmusok segítségével, kategorizáltak ezeket, finom eltéréseket azonosítva a ritmusban és szerkezetben. A mesterséges intelligencia használata kulcsfontosságú volt, mivel a legjobb használati esetére, a mintafelismerésre alkalmazták. A gép képes volt boncolgatni a kódszekvenciák olyan árnyalt változatait, amelyek az emberi elemzők számára gyakorlatilag észrevehetetlenek lennének.

Négy alapvető összetevőt találtak, amelyek szerintük fonetikus ábécét alkotnak. Pratyusha Sharma, a MIT mesterséges intelligencia- és számítástechnikai szakértője, a kutatás vezetője szerint ezt az ábécét a bálnák korlátlan számú kombinációban használhatják, mintha csak egy nagy szótáruk lenne. Ez a rendszer lehetővé teszi az ámbráscetek számára, hogy információk és érzelmek széles skáláját fejezzék ki, a társadalmi jelzésektől a környezeti kölcsönhatásokig – írják a kutatók a Nature Communications folyóiratban.

Wikimedia/Gabriel Barathieu

Az említett vizsgálatban a kutatók a hangminták összetettségének és változékonyságának azonosítására összpontosítottak, nem pedig annak értelmezésére, hogy konkrétan mit is jelentenek az egyes minták. Mindenesetre abban biztosak a szakemberek, hogy a kattogások egyértelmű célt szolgálnak egy összetett kommunikációs rendszerben, és talán nem is nagyon különböznek az emberi nyelvtől. Osztja ezt a nézetet David Gruber, a New York-i City University biológiaprofesszora, aki szerint az ámbráscetek kifinomult társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, és kommunikációs rendszereik megfejtése párhuzamot tárhat fel az emberi nyelvvel és a társadalommal. Jeremy Goldbogen, a Stanford Egyetem óceánokkal foglalkozó docense is „rendkívülinek” nevezte az új kutatást, és azt mondta, hogy nagy hatással van arra, hogy megértsük az óceánok óriásait.

1800 és 1987 között az ilyen emlősök voltak a kereskedelmi bálnavadászat fő célpontjai, ahogyan arról a legendás Moby Dick könyvben is olvashattunk. Viszont a bálnavadászok egyre kevésbé sikeresek, és a kutatók szerint ennek a hátterében az áll, hogy a bálnák megosztják egymással az információkat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.