Rövid időn belül már a második marsi kőzet kelti fel a tudósok érdeklődését. Nemrég egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy a vörös bolygón kén is van, a Curiosity felfedezése után pedig most a Perseverance talált egy különlegességet a felszínen – írja a Gizmodo.

A marsjáró egy furcsa, foltos kőzetre bukkant, amelyet a tudományos csapat Cheyava Fallsnak nevezett el. A szakemberek úgy vélik, az 1 méter hosszú és 60 centiméter széles szikladarab egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a Marson egykoron jelen volt a mikrobiális élet.

A terület, ahol a Perseverance rátalált a sziklára, egy olyan térség az égitesten, ahol a számítások szerint évmilliárdokkal korábban folyékony víz volt jelen. Ekkor még a bolygó is melegebb volt, ezért úgy vélik, ezen a területen lehet a legnagyobb eséllyel olyan nyomokra bukkanni, amelyek bizonyítják az élet egykori jelenlétét.

A Cheyava Falls kalcium-szulfátot és hematitot is tartalmaz, ez utóbbi az, amely hozzájárul ahhoz, hogy a Marsnak vörös színe legyen. Ugyanakkor a kőzetről készült felvételen egyértelműen ki lehet venni a törtfehér, fekete szegélyű, nagyjából egy milliméter átmérőjű köröket, ami a NASA szerint úgy néz ki, mint a leopárd foltjai. A kémiai elemzés azt mutatta, hogy a fekete gyűrűk vasat és foszfátot tartalmaznak.

NASA / JPL-Caltech / MSSS

David Flannery asztrobiológus szerint nagy meglepetést jelent a foltok felfedezése, mivel a Földön a kőzetek ilyen jellegű jellemzői gyakran a felszín alatti mikrobák megkövesedett nyomai. Bolygónkon a foltok olyan kémiai reakciók során keletkeznek, amelyek a vörös hematit kőzeteket fehérré változtatják, de fekete vas- és foszfátgyűrűket is termelnek. A reakciók során energia szabadul fel, amelyből a mikrobák táplálkozhatnak.

Ken Farley, a projekt tudósa szerint a most megtalált szikla az eddigi legfontosabb felfedezés, ugyanakkor egyelőre számos kérdés van, amit tisztázni kellene a kialakulásával kapcsolatban.

A keletkezését tekintve két magyarázat is lehetséges:

• Az egyik, hogy a kőzet kezdetben szerves vegyületeket tartalmazó iszap volt, amely végül kőzetté alakult. Amikor a folyadék behatolt a kőzet repedéseibe, ásványi lerakódásokat okozott, amelyek létrehozták mintákat.
• A másik lehetőség, hogy olivin van a kőzetben, amely a magmában képződik. Ez arra utal, hogy a kőzet foltjai egy kémiai reakció következtében alakulhattak ki, amikor a területet az élettel összeegyeztethetetlen hőmérsékletre hevítették.

A tervek szerint a NASA 2030-ban hozná vissza a Marson összegyűjtött mintákat a Földre, amelyek között ott lehet a most megtalált kőzet egy kis darabkája is. Ha ez sikerül, pontosabb képet kaphatunk arról, hogy volt-e élet a bolygón.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.