Az optikai csalódásként ismert jelenségek és képek ráveszik az agyat arra, hogy a képeket a valóságtól eltérően érzékeljék. Rengeteg példát láthattunk már erre, az viszont eddig nem volt ismert, hogy az agy miként dolgozza fel a vizuális információkat. A Tokiói Egyetem kutatói most ennek mentek utána: egereket használtak arra, hogy megvizsgálják, az agyuk miként reagál az illúziókra – számolt be róla a Live Science.

A kutatás arra az optikai csalódásra összpontosított, ami a neonszínek megjelenítésével játszik. Ez vékony vonalak mintázatait foglalja magában, ami egy egyszínű háttér előtt látható. A vonalak egy részei eltérő színűek – a lenti példában zöldek –, az agy pedig ezt egy jól elhatárolt alakként érzékeli, ami ebben az esetben egy kört jelent.

A zárt forma világosabbnak tűnik, mint az őt körülvevő vonalak.

Wikipedia / Mabit1 (CC BY-SA 4.0)

A kép arra készteti az agyat, hogy egy nem létező körvonalat érzékeljen – ez tény. A kutatók azonban vitatkoznak arról, ezt miként történik meg. Japán kutatóknak elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy az illúzió az egerekre is hat, ezért meg tudták vizsgálni az állatok agyát, hogy megértsék, mi történik odabent.

A kutatók az agy vizuális kérgére voltak kíváncsiak. Amikor fény éri a szemünket, elektromos jelek indulnak el az idegeken keresztül a látókéregbe. Ez a régió ezeket a vizuális adatokat dolgozza fel, és továbbítja az agy más területeire, lehetővé téve számunkra, hogy érzékeljük a minket körülvevő világot.

A vizuális kéreg hat neuronrétegből áll, amelyeket V1-től V6-ig számoztak meg a tudósok. Mindegyik réteg a szem által látott képek különböző jellemzőinek feldolgozásáért felelős: a V1 neuronok az első és legalapvetőbb adatréteget kezelik, míg a többi a „magasabb vizuális területekhez” tartozik. Ezek a neuronok összetettebb vizuális feldolgozásért felelősek, mint a V1 neuronjai.

A tudósok eddig nem tudták pontosan meghatározni, hogy miként reagálnak a V1 neuronok az illúzió által keltett fényességre, például arra, amit az emberek a fenti optikai csalódás során érzékelnek. A kutatók az egerek agyát vizsgálva azt találták, hogy ezek a neuronok alapvető szerepet játszanak ebben a folyamatban, és aktivitásukat a V2 neuronoktól érkező visszacsatolás is mérsékli. Vagyis az információ folyamatosan „pattog” a látókéreg és a különböző rétegek között. Az erről szóló tanulmány a Nature Communications hasábjain jelent meg.

A kutatók úgy vélik, mindez segíthet a tudatosság megértésében. A tanulmányt jegyző kutatók szerint a V1 és a V2 között megfigyelt kapcsolat az illúzió feldolgozása során azt sugallja, hogy a tudat felülről lefelé irányuló folyamat. Mindez arra utal, hogy az agy a korábbi tapasztalatok figyelembevételével értelmezi környezetünket, ahelyett, hogy pusztán vizuális ingerekre hagyatkozna.

Fordítva a dolog úgy néz ki, hogy a képet információkból rakja össze az agy, és nem kell hozzá semmilyen korábbi tapasztalás.

Az egerek esetében azt találták, hogy az illúzióra lassabban reagáltak a V1 neuronok, ami azt jelenti, hogy a neuronoknak magasabb szintről volt szükségük visszacsatolásra.

A kutatók folytatják a kísérletezést, hogy jobban megértsék az egerek, és tágabb értelemben az emberek tudatának hátterében álló idegi mechanizmusokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.