A Dél-Ausztrál Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (SAHMRI) szakembereinek kilenc évnyi munka megkoronázásaként sikerült azonosítaniuk egy korábban ismeretlen sejttípust, amely hozzájárulhat az emlősök szöveteinek gyógyításához. Egyelőre egerekben sikerült elkülöníteni ezeket az sejteket, amelyeket EndoMac progenitoroknak neveztek el a szakemberek.

Ezek az EndoMac progenitorok két különböző típusra tudnak szétválni, endotél sejtekre (amelyek a vérerek belső falát alkotják, és igen fontos szerepet játszanak a vérerek növekedésének és működésének fenntartásában), valamint olyan immunsejtekre (makrofágokra), amelyek nélkülözhetetlenek a szövetek védelméhez és helyreállításához.

A makrofágokat, azaz az első immunsejteket az embrió termeli, és felnőttkorban az emlős testének legtöbb szövete tartalmaz ilyen, nagyon korai szakaszban keletkezett makrofágokat.

Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt azonban a tudósok azt feltételezték, hogy az emlősök vérében keringő őssejtek új makrofágokat hozhatnak létre, felfrissítve a szervezet különböző szöveteiben már élő populációt. Sok éven át úgy gondolták, hogy ezek a keringő makrofágkészítők, amelyeket korábban egerek embrióiban találtak, a felnőtt korig is léteznek, mivel a csontvelőbe kerültek. Azonban a legújabb bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a csontvelőből származó őssejtek valójában csak néhány szövetre korlátozódnak, például a bélrendszerre, a bőrre és a szívre.

Voltak kutatók, akik azt gyanították, hogy a felnőttkorban új makrofágok születnek olyan, eddig még fel nem fedezett őssejtekből, amelyek jóval a születés előtt telepednek meg a szervezetben. Sok vita folyt erről a feltételezésről, és most az Ausztráliából származó új eredmények alátámasztják ezt a hipotézist: az ausztrál kutatók ugyanis megtalálták ezeket a sejteket a felnőtt egerek aortájának külső rétegében. Ebből arra következtettek, hogy a makrofágok embrionális progenitor sejtjei a szív aortájába kerülnek a korai fejlődés során. Aztán ahogy a rágcsálók öregszenek, ezek a keringő őssejtek új makrofágokat juttatnak a szövetekbe. Mivel az EndoMac progenitorok nem rendelkeznek „névcímkékkel”, azaz nem egyénre szabottak, így ígéretes jelöltek az őssejt-transzplantációra, mivel kevéssé valószínű, hogy immunválaszt váltanának ki.

A kutatók, miután sikeresen izolálták az egerekből e sejteket, tenyésztették ezeket, és megfigyelték, hogyan alkotnak kolóniákat. Ezeket a telepeket cukorbeteg egérmodelleken tesztelték, és figyelemre méltó javulást láttak az általában nem gyógyuló sebekben.

A kutatók a továbbiakban a bőrben és az izomszövetekben keresnék az EndoMac progenitor sejteket. Vizsgálnák még e sejtek jelenlétét az emberi szövetekben. A korai eredmények mindenesetre ígéretesek, hiszen potenciálisan megnyithatják az utat az áttörések előtt az emberi szövetek helyreállításában és a regeneratív gyógyászatban. Emellett megkérdőjelezik a felnőtt emlősök makrofág-termelésével kapcsolatos régóta fennálló hiedelmeket, hiszen arra utalnak, hogy nem a csontvelőből származó őssejtek, hanem ezek a progenitor sejtek felelősek az új makrofágok bejuttatásáért a felnőtt szövetekbe.

„Kutatási eredményeink nagy előrelépést jelentenek a vérerek regenerációjának megértésében, és lehetőséget ígérnek hatékonyabb kezelések létrehozására, amelyek támogatják a szervezet gyógyulási és működési képességét. Izgatottan várjuk, hogy folytathassuk ezekben a sejtekben rejlő lehetőségek feltárását. Most még korai időkben járunk, de a következmények óriásiak lehetnek” – írják a kutatók, akik a Nature Communications folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.