A delfinek is kommunikálnak arcmimikával, sőt másolják is egymás arckifejezéseit, akárcsak az emberek. Egy idén októberben publikált kutatás derítette ki, hogy nem csupán véletlenről van szó. A kutatókat a reakció gyorsasága nyűgözte le a leginkább – írja a Conversation tudományos lapban Elisabetta Palagi biológus, a kutatás egyik szerzője, a Pisai Egyetem munkatársa.

A kutatás során huszonkét fogságban nevelt delfint figyeltek nyolcvan órán keresztül, több mint hatvan napig, ezalatt a szociális vízi emlősök 837 alkalommal játszottak más állatokkal, emberekkel, egymással, vagy szórakoztatták magukat különféle mutatványokkal.

És összesen 1288 alkalommal mosolyogtak. 

Ha két delfin látta egymást játék közben, tizenháromszor nagyobb eséllyel másolták egymás arckifejezéseit egy másodpercen belül. Az utánzás hasonló gyakoriságát már olyan emlősöknél is feljegyezték, mint a szurikáták és a maláj medvék.

Az is felmerült, hogy a nyitott száj esetleg egy harapás előjele, de az esetek harmadában a másik delfin lemásolta, de ha nem látta, vagy nem reagált, akkor sem érte támadás. Ez azt jelezheti, hogy egy harapásmegelőző stratégiából kommunikációs jel lett a rendkívül szociális delfinek között.

A sötét, zavaros víz nehezíti a delfinek kommunikációját, ezért főleg hangokra támaszkodnak, helyzetüket például magas füttyszóval jelzik. Ám ha látótávolságon belül vannak, vagy tiszta vízben élnek, sokszor inkább vizuális kommunikációra váltanak. Játék közben nyitott szájjal egymásra mosolyognak, és más kommunikációs jeleket is használnak, akárcsak a többi emlős. 

Ha nem kell tartaniuk a ragadozóktól, keverik a testbeszédet és a füttyögést, így könnyebben tudnak együttműködni. Egy korábbi tanulmányból kiderül, az is érdekli őket, hogy ha más fajokkal próbálnak „beszélgetni”, érkezik-e reakció, figyel-e a másik fél. Ez arra enged következtetni, hogy képesek felismerni, hogy mire koncentrál a másik, és ehhez mérten módosítják a viselkedésüket.