A Csendes-óceán partján, a kaliforniai San Luis Obispo városban található az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legismertebb atomerőműve, a Diablo Canyon. Az atomerőmű első blokkja 1985-ben, a második egy évvel később kezdett működni. A létesítmény jövője azonban kérdéses, miután évek óta napirenden van a bezárása, bár a legutóbbi döntés szerint ezt pát évvel eltolták.

A bizonytalan jövő ellenére az atomerőmű jó pár korszerű beruházást is kapott, a múlt év végén például nyolc Nvidia H100s-t, ami egyike a világ legerősebb grafikus processzorainak. Mint kiderült, ezek célja egy vadonatúj, az atomenergia-ipar számára tervezett mesterséges intelligencia eszköz meghajtása.

Az atomerőművet üzemeltető Pacific Gas and Electric (PG&E) ugyanis nagyjából ugyanekkor jelentette be, hogy megállapodást kötött az Atomic Canyonnal, egy MI-vel foglalkozó stratuppal „az első helyszíni generatív mesterséges intelligencia telepítésére egy amerikai atomerőműben”.

Ez a Neutron Enterprise nevű mesterséges intelligencia eszköz egyelőre csak arra szolgál, hogy segítsen az üzem dolgozóinak eligazodni a kiterjedt műszaki jelentésekben és előírásokban, a Nukleáris Szabályozó Bizottság több millió oldalas bonyolult dokumentumai között, miközben működtetik és karbantartják a létesítményt. Óriási segítségről lehet szó, mivel évente körülbelül 15 ezer órát töltenek azzal a munkatársak, hogy keresgélnek az adatbázisokkban, nyilvántartásokban és eljárásokban, a mesterséges intelligencia pedig jelentősen lerövidítheti ezt az időt.

A MI egyelőre még csak a dokumentumkezelésben segít a Diablo Canyon atomerőműben

Flickr/Nuclear Regulatory Commission

A PG&E szakaszosan telepíti a dokumentum-visszakereső szolgáltatást. A kezdeti felhasználók jelenleg csak a nyilvánosan elérhető szabályozási adatok közötti keresésre használják a szoftvert. A PG&E és az Atomic Canyon viszont azt reméli, hogy már a harmadik negyedévében elindíthatják a Neutron Enterprise bevezetésének következő szakaszát, amikor több helyszíni alkalmazott veheti majd igénybe a szolgáltatást, valamint optikai karakterfelismerés (amely több dokumentum indexelését teszi lehetővé) és a lekérdezéssel bővített, rugalmasabb generálás segítségével képes lesz a rendszer (amelyet Maureen Zawalick üzleti és műszaki szolgáltatásokért felelős alelnök „adatbányászati copilothoz” hasonlít) belső dokumentumokat keresni és összesíteni.

Nincs tehát szó döntéshozatalról vagy a működésbe történő beavatkozásról, azonban egy ilyen eszköz bevetése már önmagában is megnyitja az ajtót a mesterséges intelligencia további használatához, akár a Diablo Canyonban, akár más létesítményben. A Gizmodo Trey Lauderdale-t, az Atomic Canyon vezérigazgatóját, egyben társalapítóját idézi, aki szerint a cége más nukleáris létesítményekkel, valamint kis moduláris reaktorlétesítmények építésében érdekelt csoportokkal is tárgyal már arról, hogyan integrálják a startup MI-technológiáját.

Sokan, beleértve jó pár törvényhozót már most aggódnak, és további védőintézkedéseket sürgetnek, miután két, önmagában is veszélyes technológia kombinálásáról van szó. Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Bizottsága néhány évig vizsgálta az MI kérdését az atomerőművekben, de nem világos, hogy ez továbbra is prioritás marad-e a jelenlegi adminisztráció alatt. Trump elnök ugyanis visszavonta a Biden-kormányzat végrehajtói rendeletét, ami meghatározta a MI-szabályozási célokat, arra hivatkozva, hogy ezek gátolják az amerikai mesterséges intelligencia innovációkat. Mindenesetre az Atomic Canyon egyelőre önkéntesen betartja a Nukleáris Szabályozó Bizottság ajánlásait.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.