szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Korszakos változás zajlik a világ legmagasabb és egyben leghalálosabb hegyén, a több mint 8800 méter magas Mount Everesten. Az elszánt hegymászókat segítő serpák új társakat kapnak, drónokat, amelyek felszerelést szállíthatnak, a hó és a jég fogságába kerülteket kereshetik, életeket menthetnek.

Hat perc kontra hét óra – íme a túlélés matematikája, amely mostanában kezd valósággá válni a Nepál és Tibet (Kína) határán fekvő Mount Everesten. Drónok repülnek a világ legmagasabb hegyének közelébe, hogy potenciális és igen gyors segítséget nyújthassanak.

A Futuro Prossimo oldal egy gyors számítással mutatja meg, hogy miről is van szó. A hegy alaptábora körülbelül 5364 méterrel van a tengerszint felett, míg az 1-es tábor 6065 méterrel. Légvonalban viszont mindössze 2,9 kilométer közöttük a távolság. Ezt egy drón nagyjából hat perc alatt repüli át, miközben egy serpának hat-hét órányi fáradságos utat kell megtennie a rejtett hasadékokkal teli, hóval és jéggel borított sziklákon.

Milan Pandey drónpilóta, a nepáli székhelyű Airlift Technology cég munkatársa éppen azért érkezett korábban az alaptáborba, hogy technológiai szakértelmével segítse a serpák munkáját. Vállalata a kínai DJI-től kapott két drónt, idén ezek közül csak egyet üzemeltetnek az Everesten, a második a tartalék.

Pandey és segítői munkája cseppet sem egyszerű. A zord szélviszonyok és a rossz látási viszonyok komoly kihívásokat jelentenek, és társaival együtt egy hónapot töltöttek azzal, hogy megismerkedjenek a zord tereppel, és a drónokat is megismertessék azzal.

A próbák végül sikerrel zárultak: az első takarítási művelet során 500 kiló szemetet vittek vissza a drón segítségével az 1-es táborból az alaptáborba. Ez a folyamat több mint 40 egyéni repülést igényelt. Bár egy drón akár 30 kilót is képes megemelni, a csapat úgy döntött, hogy utazásonként csak 20 kilót szállítson a stabilitás és a biztonság érdekében.

Drón érkezik az alaptáborba
Airlift Technology

Az idei mászási szezonban azzal segítik a serpákat, hogy a drón előre szállítja a felszerelést a magasabb táborokba, azonban amint a hegymászók megkezdik az emelkedést, a szemétszállításra helyezik a hangsúlyt. Pandey külön is kihangsúlyozza, hogy ez nem helyettesítés, hanem partnerség. A serpák megmutatják a megfelelő irányt, a drón feltérképezi a legbiztonságosabb útvonalat, majd a hegyi segítők továbbra is azt teszik, amit mindig, felmásznak a különösen veszélyes nagy hegyes jégformák (szerák) közé. Walkie-talkie-n keresztül jelzik, ha szükségük van valamire (kötélre, létrára), és a drón már viszi is a felszerelést. De akár oxigéntartályt vagy gyógyszereket is szállíthat – egy ilyen rakomány élet és halál között dönthet az extrém magasságban.

Mindez persze cseppet sem olcsó mulatság. Egy ilyen drón mintegy 70 ezer dollárba kerül, és ehhez még további tetemes költségek jönnek. Ha az alaptáborban nincsen áram, rengeteg üzemanyagra van szükség az akkumulátorok töltéséhez, és akkor ott van még a táborba jutás költsége, a képzett munkaerő felvétele, a szállás, az élelmiszerek stb.

„Ebben az évben sok a szárazjég a hegyen, ráadásul sok jégtorony van a közepén, ami megnehezíti az ösvények rögzítését. Ha nem lett volna a drónos segítség, nem tudtuk volna időben kijelölni a nyomvonalat” – mondja az egyik serpa. Társaival együtt elfogadták már az új technológiát, ami nem kiváltani akarja őket, hanem támogatni a bátorságukat, segíteni a munkájukat, a hegymászók túlélését, azt, hogy hazajuthassanak a szeretteikhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!