Maga megőrült? Még mindig dolgozik? Azonnal hagyja abba!
Hat óra van, és még mindig a munkahelyén ül? Emailekre válaszolgat? Úgy érzi, hogy baromi fáradt és már semmire sincs energiája? Több országban és cégnél már tudják erre a megoldást. Egyre több helyen központilag tiltják be a hivatalos munkaidőn kívüli emailezést és telefonálást, van, ahol pedig felemelkednek az asztalok, így nem tudnak dolgozni rajta a dolgozók. És ez a cégnek is jó, higgye el! Mi, magyarok erről csak álmodhatunk.
Odakint lassan már szürkülni kezd, kollégái közül néhányan már leléptek, de ön még mindig a munkahelyén ül. És egyszer csak a munkaasztala felemelkedik a magasba. Valahogy így:
Egy holland dizájncég egészen egyedülálló megoldással rukkolt elő arra, hogyan is lehet megtalálni az egyensúlyt a munkavégzés és a mindennapi élet között – írja a CNBC. A Heldergroen stúdió olyan asztalokat tervezett, melyeket este hatkor felhúznak a mennyezetre, így a munkavállalóknak nincs más választásuk, mint abbahagyni a munkát.
Az így felszabaduló helyet a dolgozók bármire használhatják mindaddig, amíg ez a tevékenység nem a munkával kapcsolatos – tánctérként vagy jógastúdióként például.
Mikor indult ez az egész?
A dizájncég egyedi módszert talált ki, de nem ő az egyetlen vállalat, ahol olyan megoldást, megoldásokat alkalmaznak, melyekkel igyekeznek szabályozni azt, hogy a hivatalos munkaidő lejárta után a dolgozók már ne a munkájukkal foglalkozzanak. Az új technológiák terjedésével ugyanis egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly.
A német autóipari óriásnál, a Volkswagennél 2011-ben döntöttek úgy, hogy fél órával a hivatalos munkaidő lejárta után a vállalat szerverei nem továbbítják az emaileket, és fél órával a munkakezdet előtt élesedik csak újra a rendszer. Az emailek kitiltása a vezető beosztású alkalmazottakra természetesen nem vonatkozik.
A Henkel vegyipari óriásnál pedig ugyanebben az évben "email-amnesztiát" adtak a dolgozóknak, karácsony és újév között már csak vészhelyzetben lehet emailezni. A Volkswagen rendszeréhez hasonló megoldásokat vezettek be a BMW, az E.On, illetve a Deutsche Telekom vállalatoknál is. A LinkedInnél pedig például havonta egyszer szigorúan megtiltják a munkavállalóknak, hogy dolgozzanak, helyette előírják, hogy szórakoztató tevékenységben vegyenek részt.
Az Atos francia technológiai vállalat vezetője 2011-ben annak a véleményének adott hangot, hogy túl sok idő megy el a cégen belüli levelezésre, 2014-től kezdődően pedig azt tervezték, hogy teljesen eltörlik a vállalatnál a belső emailezgetést. Thierry Breton tavaly úgy nyilatkozott, hogy jól halad a belső levelezés kivezetése: nem hirtelen, hanem folyamatosan vezetik ki ezeket a leveleket.
A pihent dolgozó a kreatív dolgozó
A legfőbb probléma a hivatalos munkaidőn kívüli munkával az, hogy nem jut elég idő feltöltődni, és ez a – sok magyar dolgozót hajszoló – cégeknek is rossz. A nagyvállalatok már rájöttek, és ebben a tech cégek élen járnak, hogy ahhoz, hogy a munkavállalóik hatékonyan tudják végezni a dolgukat, megfelelően ki kell pihenniük magukat. Egy pihent munkavállaló pedig pénzben mérhető hasznot hajt a munkahelyének.
Ráadásul nem csak az a fontos, hogy a munkavállalók ne fáradtan érkezzenek be a munkahelyükre, hanem hogy ott a lehető legtöbb kreatív ötletet meg tudják valósítani. Ehhez pedig sokszor arra van szükség, hogy legyen elég idő, motivációs környezet gondolkodni – egy stresszes atmoszféra pedig nem a legjobb erre. Ez persze nem minden dolgozóra érvényes, egy szalagmunkát végző embertől a kreativitást nem követelik meg, ezért aztán őket hajlamosak túlhajszolni a munkaadóik. A kiegyensúlyozott, pihent munkavállaló főként ott érték egyre inkább, ahol kreatív dolgokat végez a munkája során az alkalmazott.
Emailezgetünk, emailezgetünk?
| Fizessenek-e a telefon nyomkodásáért a metrón? |
| A rugalmasabb munkaidő kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy a munkaidő részének tekinthető-e, ha valaki a munkába menet már az emailjeit böngészgetni, vagy éjjel is dolgozik. Az alapvetés az, hogy ezért lehet túlórapénzt kérni, ám minden cégnél más-más lehet itt a keretrendszer, érdemes tisztázni a pontokat, és hogyan is lehet az így végzett túlmunkát ellenőrizni. |
A technológiai változásoknak van egy másik vetülete is. Minél több email érkezik például egy munkavállalóhoz, annál több idejét rabolja el, és annál kevesebb időt tud tölteni a valós munkavégzéssel, ez pedig azt is eredményezi, hogy kitolódik a munkaideje. Hiszen az emaileket is meg kell válaszolni, ám a munkával is haladni kell: ezért sokan a hivatalos munkaidőn túl is a munkahelyükön maradnak. Az Atosnál például a dolgozók 73 százaléka úgy becsülte, munkaidejük negyedét az emailek kezelése viszi el, 82 százalékuknak pedig problémája van kordában tartani a levelezését. (A Google alelnöke azonban sokkal jobban kezeli a leveleket, azonnal megválaszolja vagy kukába dobja azokat, nem hagyja, hogy felgyűljenek.)
Emellett talán ami a legfontosabb: szinte alig volt olyan munkavállaló a francia Atosnál, aki úgy vélte, hogy haszonnal jár mindez a cég számára. Breton ráadásul úgy becsülte, hogy az emailek mindössze 10 százalékát találták hasznosnak a dolgozók.
Az új technológiák emellett segítenek, másképpen, lehetőséget teremtenek: bár egy okostelefonnal elvileg bármikor elérhetőek a munkavállalók, a táblagép, laptop, és az egyre több mindenre képes telefonok nagyobb szabadságot is adnak. Valaki számára teljesen jó megoldás az, hogy egy héten pár nap otthonról dolgozik, így többet tud lenni a családjával, így teljesebb lehet az élete. Ez pedig adott esetben pozitív egészségügyi, feltöltöttségi hozadékkal is járhat, ami miatt kisebb az esélye, hogy beteg lesz, kevesebbet hiányzik a munkahelyéről, így nagyobb hatékonysággal tud dolgozni, a cégnek így végül is megtérül, hogy hosszabb pórázra engedi az alkalmazottját. A legfontosabb ezekkel a megoldásokkal az, hogy világosan le legyenek fektetve a feltételek, hogyan is lehet rugalmasan dolgozni, a munkavállaló tudja azt, hogy nem lébecolhat otthon kényére-kedvére, a feladatát határidőre teljesítenie kell.
Arra is több nyugati cégnél rájöttek, hogy a szigorúan meghúzott idővonalak nem biztos, hogy megfelelőek: egyre több munkahelyen megszokott már az, hogy napközben ledőlnek egy 10-15 percre a munkavállalók, elmennek egy fél órára futni, vagy csocsóznak egy picit. Bár ezzel kitolódik a munkaidő, ám a produktivitás is nő. Más kutatások azt mutatják, hogy egyáltalán nem kirívóan magas azon munkavállalók aránya, akik a hivatalos munkaidőn kívül is nézegetik az emailfiókjukat, de akik mégis így tesznek, azok jelentős része nagyobb elégedettségről számolt be.
Kik mások, mint a franciák
Bármelyik verzió is legyen igaz, az látszik, hogy a hivatalos munkaidőn túli email- és telefonstop egyre több országban terjed, már nem csak egy-egy cég szintjén, hanem egész ágazatok honosítják meg. Az első nagyobb hírverést a francia példa kapta: a tech és tanácsadó szektorban például egy bírósági rendelkezés értelmében nem lehet sokat túlóráztatni, a munkaadók és dolgozók közti megállapodás értelmében pedig reggel 9 előtt és este 6 után nem lehet emailt küldeni a munkavállalóknak. Jobban mondva lehet küldeni emailt, de nincs retorzió, ha a munkavállalók nem nézik meg azt. A munkaadók ráadásul nem is stresszelhetik dolgozóikat arra, hogy nézzék meg a leveleket. Franciaországban ráadásul 35 órás egy munkahét, és bár időben keveset dolgoznak, mégis a világ legproduktívabb országai között vannak.
Németországban idén év elején döntött úgy a munkaügyi minisztérium, hogy megtiltja a menedzsereknek, hogy munkaidőn kívül telefonáljanak vagy emailezzenek a munkavállalóknak, ez alól csak a vészhelyzet a kivétel. A német megoldás ugyanakkor hasonlít a franciához: itt is azt választották, hogy a dolgozókat ne érhesse semmilyen hátrány amiatt, hogyha nem válaszolnak munkaidőn túli telefonhívásra, illetve emailre. A menedzsereket emellett arra is felszólították, hogy tartózkodjanak dolgozóik zargatásától, ha azok szabadságon vannak.
A magyarok hazaviszik a munkát, itthon még gyerekcipőben járhat a német példa
Rengeteg magyar munkavállaló viszi haza a munkát. A magyarok Európa igáslovai, ez derül ki a világ fejlettebb országait tömörítő OECD 2012-es tanulmányából: a 34 országból csak három nemzet dolgozik többet a magyarnál. Egy 2013 elején publikált felmérés szerint mintegy 1,2 millió magyar szokta hazavinni vagy emailben hazaküldeni magának a munkahelyi dokumentumait. Egy másik 2013-as kutatásból emellett kiderül, hogy a magyar munkavállalók 50 százaléka foglalkozik munkájával a karácsonyi ünnepek alatt, míg 32 százalékától még az ünnepek alatt is folyamatos, 24 órás rendelkezésre állást vár el főnöke (a hvg.hu korábbi, nem reprezentatív kérdőívéből is az derült ki, hogy munkaidőn kívül is készenlétet várnak el a magyar dolgozók jelentős részétől). A KSH nem régi kutatásából pedig kiderül, hogy a túlóra egynegyedét nem fizetik ki.
A németek 30 százalékkal kevesebbet dolgoznak nálunk, mégis többet állítanak elő
A munkaidő lefaragása bevált. A franciáknál, ahol 2001 óta van 35 órás munkahét, a munkaidő lerövidítésével rövid távon mindenki jól járt: 300 ezer új állást teremtettek a cégek, és a termelékenység is növekedett, idézte fel az eredményeket az Origo. A lapnak nyilatkozó Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus, HR-tanácsadó szerint ráadásul munkalélektani vizsgálatok bizonyították, hogy nem lehet napi 8 órát intenzíven végigdolgozni (pláne többet), tehát a 6 órás munkanap mindenképpen kedvezőbb.
Az pedig csak egy, hogy papíron mennyi a munkaidő, illetve valójában mennyit is dolgozik egy ember. Végül nem ez számít, hanem az, hogy mit tesz le az asztalra. Ebben pedig az is számít, milyen termelékenységgel dolgozik, nem csak az, hogy hány órát tölt el a munkával. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a már idézett OECD-felmérés szerint amíg egy átlagos magyar éves szinten 1980 órát dolgozott három esztendeje, addig a valójában csődbe került görögöknél egy munkás átlagosan 2032 órát töltött a munkahelyén. (A listát a mexikóiak vezették 2250 munkaórával.) Ezzel szemben a németek alig több mint 1400 órát, vagyis egy magyar átlagmunkásnál 30 százalékkal kevesebbet dolgoztak. A hollandok pedig még kevesebb időt töltöttek a munkájukkal. Mégis a német vagy holland gazdaság sokkal erősebb, termelékenyebb, mint a magyar, egy német vagy holland munkás sokkal hatékonyabb, mint egy magyar. Részben a munkamorál, de talán nagyobb részben azért van ez, mert a németeknél, hollandoknál jobban gépesítettek a munkakörök, több feladat ellátását automatizálták.
A nyugati cégeknél terjedő jelenségről hallott Füzér Gábor, az Assessment Systems Hungary vezető tanácsadója, munkapszichológus, de mint mondta a hvg.hu-nak, arról nem, hogy Magyarországon alkalmaznának ilyen megoldást. Főként a családi nélküli, gyermektelen férfiak azok, akik a hivatalos munkaidő után, még otthon is dolgoznak, telefonálnak, emaileket küldenek.
A munka és a magánélet egyensúlyának felborulása Füzér szerint már abban is érezhető, hogy egyre több konferencia, szeminárium foglalkozik ezzel a témával. "Nem beszélnénk róla, ha nem lenne ekkora probléma." Az új technológiák elterjedése pedig az egyensúly felborulására ráerősít, mivel ráerősíthet. Ha ott van az eszköz, akkor az ember megnézi, hogy nem jött-e egy email – emelte ki a munkapszichológus. Ugyanakkor szerinte nem magának a technológiának köszönhető csak mindez, hanem az adott ember személyisége is számít. Az egyéni karakterisztikától is függ, hogy mennyire tudják az emberek otthagyni a munkát. Füzér szerint emellett fontos a tudatosság is: például érdemes arra figyelni, hogy ne pittyegjen a telefon folyamatosan, ha emailt kapunk.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.
