Hát semmit nem tanultak a magyar cégek csődhullámokból?
Mintha semmire sem emlékeznének a magyar cégek a korábbi évek csődhullámairól: ismét lelkesen hitelezik egymást. Az első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult, ez a régiós átlag mintegy duplája, ezzel együtt is a határidőre kifizetett számlák tekintetében Magyarország régióvezető. A legtöbb nemfizetés továbbra is az éptítő- és a gépiparban van.
A magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetést a közép-kelet-európai régióban, ugyanakkor csökkentek a cégek által megszabott fizetési határidők és régiós csúcsot dönt a határidőre kifizetett számlák hazai aránya is – állapította meg az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb közép-kelet-európai kiadása. Az Atradius szerint a pozitív trendek megtartása mellett 2015 második felében kulcsfeladat a halasztott fizetésből adódó magas kitettség és működési kockázat csökkentése.
Egészségtelen kockázatvállalás
Idén az első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult – külföldi partnerek esetében ez az arány még magasabb 76,6 százalék – ez jelentősen meghaladja a kelet-európai 38 és a nyugat-európai 41,3 százalékos átlagot is. Ez trendfordulót jelent, hiszen a tavalyi, 49,2 százalékos átlag után a visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8, illetve 73,6 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel. A régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait összefoglaló kutatási jelentésből kiderül: a közép-kelet-európai régió országai közül csak Magyarországon növekedtek az arányszámok, a többieknél csökkentek, illetve Szlovákiában volt tapasztalható stagnálás.
„Míg tavaly a magyar vállalkozások a régió egyik legóvatosabb játékosainak számítottak, idén mintha elfelejtették volna, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást, illetve külföldi partnereiket. Figyelembe véve, hogy a kelet-európai régió gazdasági fejlődésére negatív hatással van az orosz és ukrán gazdaságok visszaesése, illetve az eurózóna országainak gyenge növekedése, a magyar cégek egészségtelen kockázatot vállalnak ezzel a gyakorlattal. Ráadásul ez a hozzáállás két évvel ezelőtt sem bizonyult kifizetődőnek” – foglalta össze Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Vanek szerint ugyanakkor némi óvatosságot feltételez a vállalkozások részéről, hogy csökkentek a cégek által meghatározott fizetési határidők: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére. Ez a határidő átlagosan hétnapos csökkenés a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál. A magyar vállalkozások külföldi vevőinek azonban kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag. Érdekesség, hogy a magyar cégek által adott fizetési határidők teljesen megegyeznek a lengyel cégek által megszabott határidőkkel.
| Egy százalék behajthatatlan |
Fontos megjegyezni, hogy a magyar cégek kintlévőségeik összértékének átlagosan 1 százalékát írták le behajthatatlan követelésként; az átlag Kelet-Európában 1,1, Nyugat-Európában pedig 1,2 százalék. Míg a magyar adatok nem változtak tavaly óta, addig a kelet-európai átlag 0,1, a nyugat európai 0,5 százalékpontos csökkenést mutat. A magyar válaszadók szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, különösen a gépipar termelt sok, a határokon átnyúló külkereskedelemből származó behajthatatlan kintlévőséget. A magyar válaszadók többsége szerint a kintlévőségek azért váltak behajthatatlanná, mert a vásárló csődöt jelentett, vagy felszámolta cégét. |
De legalább fizetnek – egyelőre
A magyar vállalkozók lelkes hitelezési gyakorlatával azonban még nem élnek vissza jelentős mértékben üzleti partnereik, hiszen a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 és 2014 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: belföldi partnerek esetében 27,3 külföldiekében 19,4 százalék. Mindkét érték a legalacsonyabb a felmérésben részt vevő közép-európai országok között.
Ami késedelmek hosszát illeti, a válaszadók közül Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatti érték. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.
A késedelmes fizetések leggyakoribb oka az idei felmérésben sem változott: a magyarországi válaszadók többsége szerint a vállalatközi ügyfelek késedelmes fizetésének leggyakoribb oka a rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelensége: 78,6 százalékban a belföldi ügyfelek és 64,7 százalékban a külföldi ügyfelek esetében. Ráadásul a magyar adatok nemcsak az átlagokat haladták meg, hanem egyben a felmérés legmagasabb értékei is.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
