A távmunka nem azt jelent, hogy munkába menet és jövet is lehet dolgozni
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma áll a nyolcadik helyen azon cégek, intézmények top százas listáján, amelyeknél valóban létezik távmunka. Magyarországon a munkavégzés ezen formáját leginkább túlórázásra és a betegszabadság „hasznos” eltöltésére használják. Amerika messze van.
Miközben az Egyesült Államokban a munkavállalók 25 százaléka dolgozik távmunkában, addig Magyarországon csak 10 százalék között van azok aránya, akik munkájuk legalább egy részét végezhetik távolról, és csak néhány százalékuk dolgozhat száz százalékban otthonról.
Pedig tíz-tizenöt évvel ezelőtt még bőven tartotta magát az az elképzelés, hogy mára a dolgozók jelentős része nem egy irodában ülve dolgozik, mert munkájának nagy részét távmunkában is el tudja végezni. Ez nem jött össze. Bár technikai szempontból szinte minden adott ahhoz, hogy sokaknak ne kelljen mindennap nyolc órát az irodában ülniük, a munkáltatók nagy része még mindig bizalmatlan a távmunkával kapcsolatban. Így maximum akkor van lehetőség a távmunkára, ha túlmunkát kell végezni, vagy az ünnepek, esetleg betegszabadság idején van szükség a dolgozó munkájára.
Ettől függetlenül folyamatosan emelkedik azon cégek száma, ahol a dolgozóknak valódi opció a munkavégzésre a távmunka és nem csak akkor dolgoznak otthonról, ha betegek. A Forbes most lehozta a távmunkában élenjáró amerikai cégek, intézmények százas listáját. Az elmúlt években az Egyesült Államokban 36 százalékkal emelkedett a távmunkát is biztosító cégek száma. Azon pedig egyáltalán nincs mit csodálkozni, hogy az élen elsősorban informatikai cégek állnak. Az viszont külön érdekes, hogy a nyolcadik helyen az Egyesül Államok mezőgazdasági minisztériuma áll, miközben a Yahoo-nál kimondottan „betiltották” a távmunkát és szigorú bejárásra kötelezik a munkavállalókat.
Magyarországon bár emelkedik a távmunkát bevezető vagy használó cégek száma, az esetek többségében inkább az a jellemző, hogy főleg a túlmunkát, illetve az ünnepi időszakokat oldják meg így, és nem valós alternatívaként használják. Az Y és Z generáció számára álláskereséskor gyakran kritérium a rugalmas munkavégzés lehetősége. De a többi munkavállaló – főleg a kismamák, kisgyerekes szülők, megváltozott munkaképességűek – számára is kimondottan vonzó a távmunka, annyira, hogy akár jutalomként is tekinthetnek a bevezetésére, vagyis remek motivációs eszköz lehet a tehetséges szakemberek megtartásában. (Hasonló igény van egyébként a részmunkaidőre és az egyéb rugalmas foglalkoztatási formákra.)
Magyarországon főleg a kisvállalatok körében szinte teljesen elképzelhetetlen a távmunka bevezetése, pedig ezzel a foglalkoztatási formával a munkaadó is jelentős pénzt takaríthat meg – hiszen így például jelentősen kisebb infrastruktúrát kell fenntartania.
A legnagyobb probléma a bizalom, a cégvezetők jelentős része egyszerűen azt gondolja, hogy a dolgozók nem teljesítenek jól, ha nincsenek szem előtt. Pedig egy rövid tréning keretében tanulható a „főnök és korbács” nélküli hatékonyság. Ráadásul a munka–magánélet egyensúly megtartásával a dolgozók teljesítménye kiegyensúlyozottabb lehet.
