A munkatársat kereső cégek rendre abba ütköznek, hogy egy-egy állásra nem találnak alkalmas jelölteket. A helyzet kezd általánossá válni, és egyre több szakmát érint, a szakemberek szerint a megváltozott munkaerőpiaci viszonyok újfajta stratégiát igényelnek mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről. A szakemberhiány évek óta ismert jelenség, az IT és mérnöki állásoknál, de egyre többször találkoznak vele az építési vállalkozók és az autóipari cégek is.

Az autóiparban több száz betöltetlen – köztük számos diplomás - állást találni. Hasonló a helyzet a beszállító cégek esetében is, vagyis pusztán az autóiparban akár több ezer lehet a betöltetlen, felsőfokú képzettséget igénylő pozíciók száma. Dobár Attila a JobGroup ügyvezető igazgatója szerint a cégeknek akkor is van mozgásterük, ha a strukturális okok, az oktatás kibocsátási képessége, az idegennyelv ismeret hiánya vagy a fiatalok elvándorlása ellen önmagukban nem tenni. Ugyanis már az is mérhető eredményeket hozna, ha a vállalatok felgyorsítanák a kiválasztás és a döntéshozás folyamatát és lecsapnának az alkalmas pályázókra. (A kiválasztási-toborzási folyamatba egyre jobban kezd betüremkedni a Big Data alapú információszerzés a potenciális munkatársakról, erről itt írtunk.)

A jó jelöltekért folytatott verseny során még jobban felértékelődik az egyedi álláskínálat tartalma, feltételrendszere, és hogy mindezt hogyan kommunikálja a cég. A közvetítő cégek ma már egyedi keresést folytatnak olyan állások esetében is, amelyekre korábban tömegesen jelentkeztek az érdeklődők.

A vonzó feltételekkel kínált állásoknál is a jelöltekre szabott információt kell az általuk használt csatornákon eljuttatni, csak így lehet őket megtalálni és megszólítani. Az Y generáció tagjai például az önállóságot, rugalmasságot és kreativitást különösen sokra becsülik. Ezért a nekik szóló kommunikációban fontos szerepe van az önálló, alkotó légkörnek, a mobilitásnak és a szakmai előrelépés lehetőségének, ráadásul mindezt vizuálisan vonzó módon érdemes megjeleníteni, úgy, hogy kiterjedjen a cég munkaadói arculatának egészére.

A mostani helyzet látszólag kényelmes helyzetbe hozza a munkát keresőket. Ám a kellő képzettség nélkül, vagy nem kellően motivált jelentkezőket a cégek még szorult helyzetben sem veszik fel. Bárki meg tudná sokszorozni az álláshoz jutás esélyét, ha legalább egy idegennyelvet magabiztosan elsajátítana.

Pedig az Európai Uniós kutatási eredmények szerint a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem beszél legalább társalgási szinten, és a maga 13 százalékos arányával az európai rangsor végén szerepel az ország a két idegen nyelv ismeretét tekintve is. A régión belül is elgondolkodtató a helyzet, a 25-64 éves korosztályban a szlovénok háromszor, a csehek pedig kétszer annyian beszélnek angolul, mint a magyarok.

Dobár szerint a munkát kínáló cégeknek a fiatalok nyelvét, az állást keresőknek pedig az idegen nyelveket érdemes minél előbb elsajátítaniuk. Ha ez megtörténik, akkor van esély arra, hogy a két szereplő egymásra talál.

Miről olvasna még? Miről hallgatna előadást? Köszönjük, hogy válaszával segíti munkánkat!

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!