Kedden jelentette be a nemzetgazdasági miniszter, hogy a plasztikai sebészekre, az autósboltokra és alkatrész-kereskedőkre, a diszkósokra és konditermekre szeptembertől, jövő januártól pedig a taxisokra és az uberesekre terjesztik ki az online pénztárgépek használatát. Az újonnan megjelölt ágazatok a korábbiakhoz hasonlóan a kiskereskedelemre vagy a vendéglátóiparra jellemző tulajdonságokkal rendelkező szektorok.

Az Opten céginformációs üzletágának igazgatója szerint mivel a rendeletbe bevont ágazatok a szürkegazdaság által erősen érintett szektorok, alapvetően üdvözlendő a szabályozási irány. „Nem szabad azonban megfeledkezni a szabályozás árnyoldalairól sem” – mondja Pertics Richárd. A frissen fókuszba került ágazatokra rá is fér a fehérítés, hiszen ezekre a területekre erős szétaprózottság, magas fluktuáció és sok végrehajtás jellemző. Az online kasszarendszer újonnan érintett ágazatai közül a gépjárműjavítók jelentik majd az egyik legnagyobb gombócot, hiszen ebben a szegmensben 6315 cég működik nagyjából 166 milliárd forint éves árbevétellel.

Az egyik legfontosabb negatívum a bevezetéssel és az üzemeltetéssel járó költségnövekedés, de ez az online kasszák első körös bevezetésénél sem okozott megoldhatatlan problémát a piaci szereplőknek, áll az Opten közleményében. Más kérdés az általános költségszint és vele a fogyasztói árak emelkedése, ami értelemszerűen a szürke és a fekete zónában működő vállalkozásokat érinti leginkább. Az eddig is teljesen tisztán működő cégek ugyanakkor feltehetően pozitívumként könyvelik el, hogy a velük szemben ügyeskedéssel tisztességtelen versenyelőnyre szert tevő versenytársak költségszintje a kasszák bevezetése után az övékkel megegyező szintre emelkedik.

Ám az is borítékolható, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyek a szürke zónából a feketegazdaságba menekülnek, felhagyva az átlátható működés látszatával is. Ezt leginkább a legkisebb és kevésbé szem előtt lévő szolgáltatók tehetik meg.

Augusztusban egyébként még az volt a terv, hogy a kormány a jellemzően nagyvállalatok között általánossá vált elektronikus számlázást is bekötné az adóhivatalhoz. Így gyakorlatilag az egész vállalkozói szektorról napra pontosan meg tudná mondani a magyar adóhatóság, ki mit csinál, kivel milyen áron és mennyiségre szerződik. Akkor több szakértő is jelezte, hogy a terv bár nem irreális, de főleg a várható gigamennyiségű adathalmaz miatt hosszú előkészítést igényel. Egyelőre úgy is tűnik, hogy ez a terv döcögve valósulhat meg, Varga csak annyit lengetett be most, hogy először meghatározott nagyságrendű bevétellel (nem konkretizálta, hol húznák meg ezt a határt) rendelkezők vállalatokra vezetnék be.

Varga Mihály novemberben már csak az online pénztárgépre kötelezettek körének bővítéséről beszélt. Varga szerint ugyanis az online pénztárgépek bevezetése egyértelmű siker, jelentős többletbevételt hozott a költségvetésnek, ahogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése is. Az akkori tervek szerint is az autószervizek, a taxik, valamint a konditermek, a wellness-szalonok és a pénzváltók készülhetnek be az online számlázási körbe.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban. A szaktárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!